BrandLab
BrandLab
Tetszett a cikk?

Ha a bekamerázott folyosók vagy az alkoholista kolléga adatainak kezelése nem is érint minden céget, levelezőrendszer és munkaügyek mindenhol akadnak. A legaggályosabb esetekre viszont már született megoldás.

Nehezen honosodik meg a GDPR-szabályozás Magyarországon, ami nem is csoda; minimum egy évtizeddel maradtunk le adatkezelésben, és nemcsak a kezelők, hanem sok esetben a tulajdonosok sem tekintenek értékként saját adataikra. Arra viszont már akadt példa, hogy magyar módi szerint egymást támadták a cégek, hátha konkurensüket egy adatkezelési incidens miatti bírsággal egyszerűen likvidálhatják a piacról. 

A kkv-knál jellemzően a könyvelőre és a cégvezetőre, nagyobb cégeknél a kontrollingosokra és a munkaügyesekre tolták az Általános Adatvédelemi Rendelettel járó feladatokat. Őket a sok plusz adminisztráció mellett a felelősség is nyomasztja, mivel egy szabályszegésnek az árbevétel 4 százalékát kitevő bírság is lehet a vége. A terület átlátása, a megfelelő dokumentáció elkészítése, majd a feladat végrehajtása ráadásul megterhelő a cég büdzséjére nézve is, hiszen az egy-két kolléga túlórázása mellett ügyvédi munkaórák díját is bele kell kalkulálni a folyamatba. 

Az Adózóna szakportál olyan, a GDPR-ral összhangban lévő munkaügyi iratmintacsomagot dolgozott ki, amely kevesebbe kerül, mint egy ügyvéd egy órára szóló díja. A csomagban általános és speciális esetekre kidolgozott iratok is szerepelnek. A GDPR-felelősöknek ugyanis nemcsak az olyan általános adatkezelési esetekre kell megoldást találniuk, mint az új munkavállaló érkezése vagy a munkahelyi internethasználat, hanem adott esetben a GPS-es helymeghatározás és a kamerás megfigyelés során felhalmozódott adatok biztonságos kezelése. 

Kevesen tudják például, hogy a munkahelyi levelezésről a munkaadó naponta készíthet biztonsági mentést, és bármikor bele is nézhet, így tényleg nem érdemes privát levelezésre használni. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy - bizonyos jogi esetektől eltekintve - kérhetik a munkáltatótól a személyes adataik törlését.

Manapság sok helyen problémát okoz a bekamerázás is. A munkáltató ugyanis nem tehetne kamerát olyan helyre (pl. öltözőhelyiség, étkezőhelyiség, zuhanyzó, illemhely, orvosi szoba, a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt hely), ahol az emberi méltóságot sértheti, de oda sem, ahol kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyelné meg. Az ilyen szituációkra kidolgozott 
iratminták nemcsak a munkaadó és a munkavállaló előtt tisztázzák le az egyes eseteket, de a felelősöknek sem kell jogszabályokon és egyéb rendelkezéseken átrágniuk magukat ahhoz, hogy kialakítsák ezen iratok tartalmát.

A kkv-k emellett jobban teszik, ha szakemberekkel méretik fel, hogy milyen kategóriába esnek a GDPR-ban, ugyanis rengeteg kis cég él abban a tévhitben, hogy nem kezel adatot. Érdemes továbbá minden olyan adatot törölni a rendszerből, melyre a cégnek nincs szüksége - nehogy olyan adatbázis miatt büntessék tetemes bírsággal, amely nem is járul hozzá a hasznos adattömeg értékéhez.

BrandLab BrandChannel

Ne őrüljön bele a NAV Online Számla regisztrációba!

A könyvelők igen nagy része nem fogja vállalni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé történő adatszolgáltatásból adódó plusz adminisztrációt az ügyfeleik számára – derül ki a könyvelői fórumokból. Ezért itt az ideje áttérni az online számlázásra, mivel a digitalizáció egy kapocs a NAV-adatszolgáltatás, az ügyfelek és könyvelők között, mely a jövőben egyre inkább megkönnyíti és gyorsítja a könyvelői munkamenetet. További érv, hogy hosszú távon várhatóan az lesz a NAV célja, ne csak a 100 ezer forint feletti áfa-tartalmú, hanem az összes számlát be kelljen majd küldeni neki, ehhez viszont muszáj lesz teljesen áttérni az online számlázásra.

BrandLab BrandChannel

Július elsején innen és túl

Hogyan készüljünk rá és mi lesz utána? Egy csokorba szedtük és megválaszoltuk a NAV-bekötéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket