Takarék Csoport
Takarék Csoport

Jócskán felértékelődtek a budapesti belvárosi ingatlanok, áruk már a zöldövezetben lévőkét közelíti. Egyre többen ugyanis az alapján vesznek lakást, hogy azt ki tudják adni, az könnyen megközelíthető, a szolgáltatások pedig gyorsan elérhetők legyenek. Márpedig e tulajdonságok inkább a főváros belső kerületeit jellemzik.

Egy lakás, családi ház értékét alapvetően az elhelyezkedése határozza meg. A zöld környezet, a fák és nagyobb füves területek jelenléte sokak számára vonzó. A nagyobb fás területek ugyanis javítják a környék levegőjét, csökkentik a zajterhelést, árnyékuk révén pedig még a mikroklímát is pozitívan befolyásolhatják – hogy csak néhány szempontot említsünk. De a zöldfelületek az ott élők mentális és fizikális egészségére is kedvezően hatnak, miközben nagyobb esztétikai élményt is nyújtanak. Vagyis egyszerűen jobb zöld környezetben élni, dolgozni, s a szabadidő eltöltésére is jobb lehetőségek nyílnak. E hatások összességében a környék ingatlanjainak az árában is megmutatkozhatnak.

Budapest erdőterületekkel legjobban ellátott kerületei közé tartozik a Budán található 2., 3. és 12. Ugyanakkor a külső-pesti kerületekben is több erdős terület található, ezek átlagosan egy kilométeren belül elérhetők. Ám a Külső-Pesten lévő erdők az állapotuk miatt turisztikai szempontból nem olyan vonzók – mint arra Budapest városfejlesztési koncepciója is felhívta a figyelmet. Közhasznú zöldterületi ellátottsága az 1. kerület mellett a 4., a 7., a 9., a 13. és a 11. kerület belső területeinek a legjobb.

A legtöbb egy főre jutó erdő- és közhasznú zöldterülettel a budai kerületek – azon belül is a 2. és a 12. – rendelkeznek. Bár e tekintetben a külső-pesti kerületek – mindenekelőtt a 17. – is jól állnak, ráadásul családi házas szerkezetük miatt is zöldnek számítanak, mégis jóval olcsóbbak, mint a hasonló adottságokkal bíró budaiak, vagy a kevésbé zöld kerületek. Ennek oka, hogy a zöldebb környezet önmagában nem von maga után magasabb árakat, annak hatását ugyanis egyéb tényezők felülírhatják – olvasható a Takarék Index legfrissebb elemzésében. A 17. kerületben például az, hogy a közlekedési adottságok rosszabbak, az ott lévő otthonok távolabb helyezkednek el a belvárostól, rosszabb a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésük. Az is nyom a latba ugyanakkor, hogy több kerület presztízse jóval magasabb a külső-pestiekénél.

A vízpart, a városi park és az erdő pozitívan hat a lakóingatlanok értékére, ezzel szemben a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek, valamint az átmenetileg nem művelt, úgynevezett „barnamezős” földterületek inkább csökkentik az ott lévő lakások és házak értékét – állapította meg a németországi Köln városának zöldfelületéről készült tanulmány. Az 1 százalékkal nagyobb vízfelület 0,16 százalékkal növelte meg az ingatlanok értékét, míg a városi parkokban az 1 százalékkal nagyobb terület az 500 méteres körzetben elhelyezkedő ingatlanokat drágította meg 0,1 százalékkal. Ezzel szemben a zöldfelületeknek számító mezőgazdasági területek 1 százalékos növekedése egy lakóingatlan 500 méteres körzetében 0,18 százalékkal mérsékelte a környék lakásainak értékét, míg a barnamezős (nem művelt, parlagon lévő) területekéét még ennél is jobban, 1,46 százalékkal.

Bár a 2. kerület nagyvárosias részei közelebb helyezkednek el a belvároshoz, illetve a Duna-part több ingatlanja számára a panoráma prémiumot biztosíthat, az ottani árak az utóbbi tíz évben a zöldövezetieké alatt maradtak, még a legkülsőbb zöldövezetekéihez képest is. Érdekes azonban, hogy míg az árkülönbség 2008-2011 között egyre nőtt – volt, amikor megközelítette a 37 százalékot –, addig 2012-től csökkenni kezdett. S az idei év első negyedében már „csak” 12,7 százalékkal került többe egy lakás a 2. kerület zöldövezetében – Pasarét, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Törökvész, Zöldmál, Csatárka, Szépilona, Vérhalom, Pálvölgy és Kurucles – mint a belvárosi részén. A külső zöldövezeti területek –Budaliget, Hárshegy, Hűvösvölgy, Máriaremete, Pesthidegkút-Ófalu, Remetekertváros, Széphalom és Lipótmező – 2013-ban még 26,1 százalékos árelőnye pedig csaknem eltűnt, ez év március végén már csak 3,7 százalék volt.

Hasonló volt a tendencia a 11. kerületben. Igaz, annak zöldövezeti részein – Gellérthegy, Hosszúrét, Madárhegy, Sasad és Sashegy – az árolló szűkülése ellenére az idei év első negyedében is még 19 százalékkal többet kellett leszurkolni egy ingatlanért, mint a nagyvárosias Lágymányoson és Szentimrevárosban.

Az árkülönbségek csökkenése mögött nem a zöldebb kerületrészek csökkenő vonzereje áll, inkább a belváros felértékelődése – vélik a Takarék Index elemzői. Vagyis az, hogy a válságot követően megélénkült befektetői érdeklődés elsősorban a jól kiadható, városhoz közeli helyszíneket részesítette előnyben. A befektetési céllal lakást vásárlóknak ugyanis mások a preferenciái, mint a saját otthont keresőknek. Az előbbiek számára a zöldfelületek közelségénél sokkal fontosabbak azok a tényezők – mint például a könnyű megközelíthetőség és a szolgáltatások gyors elérhetősége –, amelyek könnyebben kiadhatóvá teszik az ingatlanokat.

Ugyanez a hatás figyelhető meg a Budapest nagyvárosias szerkezetébe egy kis zöldet csempésző parkok – Szent István park, Feneketlen-tó és környéke, Városliget – esetében. Bár ezek javíthatják a környékükön élők életminőségét, bizonyos vonzáskörzeten kívül e pozitív hatások már nem, vagy alig érvényesülnek. A vonzáskörzet nagysága magának a parknak a kiterjedésétől függ, e hatás pedig a legközelebbi területnél a legerősebb. A városi parkok a környező ingatlanok értékét is befolyásolhatják, prémiumot biztosíthatnak a számukra más távolabbi lakások áraihoz képest.

 

A zöld környezet nem eredményez automatikusan magasabb ingatlanárakat, hatását más tényezők, mint a közlekedés és az elhelyezkedés megítélése felülírhatják – világított rá az Ohio-i Delaware megye lakásárainak alakulásával foglalkozó tanulmány. A különböző jövedelmi kategóriába eső vásárlói csoportok eltérően értékelhetik a zöldfelületek fontosságát, azok csak a luxus- és középkategóriás környékeken okozhatnak drágulást. Az is bebizonyosodott ugyanakkor, hogy bár az erdős terület növelheti az ingatlanok értékét, a közvetlenül erdő mellett található lakások és házak esetében a lokációval járó negatívumok (nehézkes bejárás, távollévő szolgáltatások és intézmények) kiolthatják a vonzó környezet hatását. Az erdőterület nagyságának növekedése pedig nem befolyásolta vagy éppenséggel negatívan érintette a közelben található lakások és házak értékét, különösen a középkategóriába tartozókét. A nagyobb erdők ugyanis már többnyire a város szélén helyezkednek el, messze vannak a városközponttól és a munkahelyektől.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Takarék Csoport megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Átesett egy vak férfi egy autón, ami megsérült – a bíróság bűnösnek találta

Átesett egy vak férfi egy autón, ami megsérült – a bíróság bűnösnek találta

A brit kormányfő a klímaváltozás ellen tüntető diákokat bírálja

A brit kormányfő a klímaváltozás ellen tüntető diákokat bírálja

ELTE-s leépítések: a zenei tanszék munkája teljesen ellehetetlenül

ELTE-s leépítések: a zenei tanszék munkája teljesen ellehetetlenül

Mark Zuckerberg szerint a Facebooknak van egy igen komoly gyenge pontja

Mark Zuckerberg szerint a Facebooknak van egy igen komoly gyenge pontja

Keith Richards: A heroinról könnyebb leszokni, mint a cigarettáról

Keith Richards: A heroinról könnyebb leszokni, mint a cigarettáról