A Momentum egykori elnöke továbbra sem támogatja, hogy 2036-ban Budapest legyen a játékok helyszíne, és szerinte szükség volna egy erről szóló országos népszavazásra, valamint egy olimpiamentes forgatókönyvre is.
Budapesten tartott előadást a párizsi olimpia szervezőbizottságának két tagja, amelynek végkicsengése az volt, hogy Magyarország csak nyerhetne a játékokkal. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a rendezés nemcsak arra adna esélyt, hogy régóta tervezett, fontos fejlesztések valósulhassanak meg a fővárosban, hanem arra is, hogy újradefiniálhassuk azt a világ és önmagunk előtt is.
Az olimpiarendezések történetének ismeretében csodával érne fel, ha Magyarország a tervezett költségeken belül maradva, nagyobb buktatók nélkül meg tudná rendezni a 2036-os olimpiát. Politikai szempontból viszont kétségtelenül kegyelmi időnek látszik a mostani.
A kiszáradt Velencei-tóban mehetne a lovaspóló, a Trafóban meg a break. Alcsúton lesz törpedobálás is, ha nem esik.
A főpolgármester szerint ideje nagyot álmodni, a Tisza-kormány álláspontja egyelőre viszont az, hogy 2030-ig erre nem akar költeni.
Népszerű érv, hogy szinte minden sportlétesítmény készen áll egy budapesti olimpia megrendezéséhez, de ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül: a stadionok, csarnokok jó része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek.
A budapesti szociális válság kezelésére évi 5-6 milliárd forintot fordítana Karácsony Gergely. A főpolgármester a kerületek közötti igazságosabb forráselosztást is sürgeti, miközben elnézést kért a polgármesterektől, amiért nem egyeztetett velük időben a parkolási rendszer átalakításáról.
Hosszú interjút adott a főpolgármester a budapesti olimpiáról, a közösségi közlekedés, illetve a parkolási rendszer átalakításáról.
Nem látják a sietség okát, hiszen döntés a 2036-os játékok helyszínéről csak a 2028-as olimpia után lesz. Új presztízsberuházást, stadionépítést biztosan nem lehet kezdeni, és valahogy meg kellene oldani, hogy ne Athén, hanem Barcelona példáját tudja Budapest követni. A kormányinfón a HVG Magyar Pétert miniszterelnököt és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert kérdezte az olimpiai tervekről. Videó.
A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. De a számításból azért kimaradt néhány jelentős tétel.
Több lépésben nőtt a budapesti olimpia megrendezésének támogatottsága a magyarok körében: a mostani 64 százalékos arányt valószínűleg a tavaszi választási eredményt követő javuló közhangulat, általános derűlátás magyarázza. Megkockáztatható állítás: az olimpia már nem Orbán ügye, a kormányváltó szavazók jó része is mögötte áll.
Reagált cikkünkre a Magyar Olimpiai Bizottság.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerint a fővárossal karöltve kialakított koncepció illik Budapest és Magyarország fejlesztési tervéhez.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy Magyarország is ott van a 2036-os olimpia lehetséges házigazdái között. A HVG birtokába jutott több olyan márciusi és áprilisi keltezésű dokumentum, amely felvázolja, hogyan festene egy budapesti olimpia, amelybe Bécs és Pozsony is bekapcsolódna. A tervek az ötödik Orbán-kormány utolsó időszakában készülhettek, kérdés, hogy milyen fogadtatásra találnak a Tisza-kormánynál.
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Főváros is hangsúlyozta, a NOB bejelentése után semmilyen kötelezettsége nincs Budapestnek, a végleges döntés meghozására még közel két év áll rendelkezésre, és alapos társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie.
A főpolgármester szerint az olimpiarendezés tízmillió ember álma lehetne.
Thomas Bach 2013 és 2025 között volt a NOB vezetője, elnöksége alatt az Orbán-kormány kitartóan, de eredménytelenül lobbizott egy budapesti olimpiáért. A kitüntetés átadásán ott volt Orbán Viktor, Schmitt Pál és Novák Katalin is.
A világ legnagyobb kereskedelmi bankja, a svájci UBS vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok rosszabbul járna egy kereskedelmi háborúval, mint Európa, Budapestnek pedig kockázatos vállalás lenne olimpiát rendeznie. Miért drágább ma már a tojás, mint a kokain? És mit éreznek majd az európai polgárok Donald Trump vámháborújából? Paul Donovannel az angliai Coventryben, a World Economics Summit (WES) közgazdasági konferencián beszélgettünk.
Előbb a Fővárosi Választási Bizottság, majd a Kúria ellentétes döntése után az Ab is elkaszálta a népszavazási kezdeményezést.
A magyar olimpiai pályázat esélyeiről, a sportvilágot megrengető genderügyekről és a doppingról kérdeztük a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökét, akit rövidesen akár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének is megválaszthatnak.
