Akár szabad szemmel is látható lesz a Földről Kapu Tiborék űrhajója
Ehhez azonban olyan helyet kell keresni, ahol nincs fényszennyezés és jó a kilátás.
Ehhez azonban olyan helyet kell keresni, ahol nincs fényszennyezés és jó a kilátás.
Közreadták az első képeket, melyeket az úttörő Vera Rubin csillagászról elnevezett obszervatórium kamerájával készítettek. A felvételek amellett, hogy káprázatosak, komoly tudományos értéket is képviselnek.
A kutatók már egy ideje észrevették, hogy sok csillag párban jár, olyan kettős vagy többes rendszereket alkotva, amik tagjai egymás körül keringenek. De hogy hogyan néznek ki és működnek ezek a különleges rendszerek, az eddig nem volt ismert – a válaszhoz egy nemzetközi kutatócsoport került közelebb, amit Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetett.
Június 16. és 18. között, azaz hétfőtől három estén át látható lesz a Mars és az oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus együttállása a nyári égbolton.
Akár a Földre veszélyes, de eddig nem azonosított objektumokat is felfedezhet a hamarosan szolgálatba álló Rubin Obszervatórium. Most egy kutatócsoport számszerűsítette, mekkora jelentősége lehet a minden korábbinál jobb teleszkópnak.
A Hawaii Egyetem csillagászai az Európai Űrügynökség Gaia missziójának adatait vizsgálták, amikor egy óriási robbanásra lettek figyelmesek.
A James Webb űrteleszkópnak sikerült lefotóznia az eddigi legtávolabbi galaxist, aminek fénye elárulta a korát is.
Új kamerát szereltek egy majdnem 40 éves teleszkópra Tenerifén, az eredmény pedig magáért beszél.
Csillagászoknak sikerült a korábbinál pontosabb leírást adni a HD 219134 kódjelű csillagról, ami csupán 21 fényévre található a Földtől.
Kedd hajnalban tetőzik az Éta Aquaridák meteorraj, amelynek hullócsillagokban legsűrűbb időszaka körülbelül egy héten át tart – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Vajon létezik a Neptunusznál is nagyobb planéta, amely olyan elképesztő távolságban kering a Nap körül, hogy eddig senki nem vette észre?
A jövőben pontosabb lehet az űridőjárás előrejelzése, köszönhetően egy német műszernek, amit most egy amerikai teleszkópba szereltek be.
A Barnard-csillag alig 6 fényévre található a Földtől, és eddig szinte semmit nem lehetett tudni a környezetéről.
A csillagászok több forgatókönyvet is készítettek arra vonatkozóan, hogy a T Coronae Borealis mikor fog robbanni. Az első dátum egészen közeli: március 27.
Nem fenyegeti a dinoszauruszok sorsa a Föld lakóit, de az utóbbi hetek izgalmas űrhírei nyomán megállapítható: jól teszik a csillagászok, hogy minél többet igyekeznek azonosítani a Földet esetleg veszélyeztető kozmikus szikladarabok közül.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint az univerzum tágulását hajtó sötét energia folyamatosan gyengül, így előbb-utóbb zsugorodásnak indulhat a világegyetem.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
Március 11-én közelségbe kerül egymással a Vénusz és a Merkúr sarlója, a bolygóegyüttállás szabad szemmel is megfigyelhető lesz.
Japán kutatók két, a Földtől azonos irányban lévő objektumot fedeztek fel, ám a tulajdonságuk minden szempontból zavarba ejtő.