A nyáron indult útjára a NASA Parker Solar Probe nevű eszköze, ami egy nagyon fontos feladatot teljesít: a Napot tanulmányozza olyan közelről, amilyen közelről eddig soha nem sikerült még a történelem során. A NASA november elején közölte, a szonda behatolt a Nap külső légkörébe, a koronába, így mintegy 24 millió kilométeres távolságba került tőle. De nemcsak ezért volt érdekes a repülés, hanem azért is, mert az eszköz dokumentálta is az esetet.

A NASA fotóján a találkozásnál készített a napszonda WISPR (Wide-field Imager for Solar Probe, vagyis a nagylátószögű képalkotó berendezése). A felvételt még november 8-án alkotta meg az eszköz, nagyjából 27,7 millió kilométerre a Naptól, a meglehetősen vastag, 12 ceniméter átmérőjű hőpajzsa mögül. A képen a csillagból nagy energiával kilövellő plazma látható, az alatt közzvetlenül fényes pontként pedig a Jupiter jelenik meg.

NASA

A kutatók rendkívül izgatottak a küldetés miatt, szerintük ugyanis a Nap legtöbb titkát maga a korona rejti. A Parker szonda három nagyon fontos kérdésre keresi majd a választ:

1. Hogyan lehet forróbb a korona, mint a Nap látható felszíne?
2. Hogyan lehet ennyire gyors a Napból kilövellő szél?
3. Hogyan távolodhatnak a csillagtól bizonyos naprészecskék a fénysebesség felével?

A kutatók úgy látják, a Parker napszonda mérései ezekre a kérdésekre adhatnak majd választ, ami közelebb visz bennünket ahhoz, hogy megértsük a csillagok működését.

A következő hét évben még 23-szor fog a Nap mellett elrepülni a szonda, a legkisebb távolsága a felszíntől pedig 6 millió kilométer lesz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.