Megpróbáltuk kiszámolni, mire alapozza azt a bemondását Orbán Viktor, hogy a kormány miatt 200 ezerrel több gyerek született. A statisztika teljes kifacsarására van ehhez szükség, miközben a születésszám történelmi mélyponton van, a gyermekvállalási kedv pedig kisebb, mint 2008-ban volt.
A lélektani határt már októberben átléptük, a népesség csökkenése novemberben sem állt meg.
Mintha csak két végén égetné a gyertyát az ország, olyan drámaiak a demográfiai adatok: a születésszám zuhan, a várható élettartam viszont alacsony. Mennyivel lennénk kevesebben, ha nem költöztek volna az anyarországba a határon túli magyarok százezres nagyságrendben? És mennyit számít a kivándorolt magyarok tömege? Miért élnek annyival rövidebb ideig a magyar férfiak, mint az osztrákok – amikor a hatvanas években még fordítva volt?
9,5 millió fő alá csökkent a lakosságszám. A politikusok a tízmilliós Magyarország álmát kergetik pártállástól függetlenül, eközben kevésbé figyelnek azokra a problémákra, amelyeket a lakosságszám megállíthatatlan csökkenése okoz.
Lélektani határt ért el a lakosságszám: 1952 óta először vagyunk 9,5 milliónál kevesebben.
Senki nem akar megöregedni, és ez nemcsak az idősödő generációk érzése: a fiatalabbak is ezt várják tőlük. Miben jobbak ökotudatosság tekintetében a boomerek, mint a Z generáció tagjai, és milyen lesz a szemünk előtt növekvő MI-generáció?
Ugyanazt látjuk, mint júliusban.
Koncz Zsófia a még kedvező, két évvel ezelőtti termékenységi számokkal bizonygatta, mekkora siker a Fidesz által bevezetett családbarát adórendszer. Azóta a magyar demográfiai folyamatok történelmi mélységekben járnak.
Feleannyi halálesetet okoz az alkohol, mint az ezredfordulón, de a negyvenesek körében még így is a májbetegség a leggyakoribb halálozási ok. A KSH adataiból az is kiderül, hogy a Covid még tavaly is több áldozatot követelt, mint a közlekedési balesetek, és hogy 2-3 év különbséget jelent a várható élettartamban az, hogy az ember Budapestre vagy Észak-Magyarországra születik-e.
A kormányzati sikerjelentések arról szólnak, hogy nincs tanárhiány, a szakszervezet aggodalmai arról, hogy igenis van. Lehet, hogy mindkét állítás egyszerre igaz, csak éppen ennek a vitának a most látott megközelítéssel nem sok értelme van. Mivel kellene ehelyett foglalkozni?
Néhány ezerrel van már csak az ország lakossága 9,5 millió fölött. A születésszám továbbra is alacsony, eközben pedig a halálozási statisztikában valami nagyon furcsa dolgot látunk.
Van Magyar Péter tízpontos választási programjának olyan része, amelyről már most lehet tudni, hogy betarthatatlan, de olyan is, amely akár egy Tisza-kormány első munkanapján teljesíthető.
Európa demográfiai csapdájából a technokrata megoldások önmagukban nem jelentenek kiutat, a szellemiséget is meg kell változtatni – állítja az American Conservative-ban megjelent cikkében a neves közgazdász, a brit felsőház tagja, kiemelten hivatkozva Orbán Viktor családpolitikájára.
Sok európai országban megengedik, sőt támogatják hogy a nők élethelyzeti okokból is dönthessenek úgy, lefagyasztatják petesejtjeiket és az eljárás segítségével csak később vállalnak gyereket. Mindez pedig már Magyarországon is elérhető: az eddigi szigoron egy júliusban kihirdetett rendelet változtatott.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin Ukrajnáról tárgyalt; a magyar kormány az építőipar legnagyobbjainak segítene; a májusi hideg reggelek miatt lesz nagyobb az inflációkövető adóemelés. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
A születések száma továbbra sem emelkedik, de legalább nincs újabb mélypont. Frigyre is kevesebben léptek.
Csak a bevándorlás állíthatja meg Európa népességének csökkenését – írja Tim Judah, az Economist kiemelt tudósítója a közép- és kelet-európai népesség alakulását elemző könyvében.
5696 gyermek született májusban, ami 654-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.
