Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az uniós intézmények vezetői és a tagállamok nevében a soros elnökséget adó Németország kancellárja videokonferencián értékelte az uniós költségvetés és a helyreállítási alap elfogadása érdekében hozott eddigi megállapodásokat. David Sassoli, az Európai Parlament, Charles Michel, az Európai Tanács, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Angela Merkel közös nyilatkozatban üdvözölte a költségvetésről és a jogállamiságról szóló intézményközi megállapodásokat. Felszólították a Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzák meg a szükséges döntéseket annak érdekében, hogy a tagállami parlamentek ratifikálni tudják a dokumentumokat.
Orbánnak "csak a korrupt barátai számítanak"
Közben az Európai Parlamentben tartottak kedden este egy vitát, aminek “az Unió finanszírozásáról született megállapodás és a kifizetések jogállamisági feltétekhez kötése” volt a témája. Ez a vita módfelett érdekes volt, mert a körülbelül hatvan hozzászóló egyharmadának a jogállamiság kifejezésről egyből Magyarország jutott az eszébe. A “legtöbbször negatív színben említett politikus” címet Orbán Viktor tulajdonképpen egyedüli indulóként, ennek megfelelő előnnyel nyerte meg. Míg máskor a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselői, illetve a populisták, szélsőjobboldaliak azért megvédték a magyar miniszterelnököt, most egyedül a francia Jean-Lin Lacapelle állt ki a magyar és a lengyel vezetés mellett. Azzal érvelt, hogy “a jogállamot ne tévesszük össze a jogok által kormányzott állammal”. Úgy véli, hogy “például a lengyel emberek megválasztottak egy kormányt, amely kötődik a hagyományokhoz és a történelemhez, ez az ő joguk, ezt nem lehet tőlük elvitatni”. Azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság a lengyeleket és a magyarokat szorongatja, holott éppen ezzel sértik meg a jogállamot a brüsszeli bürokraták.
Ehhez képest például a zöldpárti Rasmus Andersen azt mondta, a jogállamisági megállapodás mindenképpen ésszerű és hasznos, mert lesz egy eszköz, amely a demokrácia tönkretevőinek, például Orbán Viktornak megakadályozza, hogy folytassa az eddigi politikáját. Moritz Körner, a Megújuló Európa politikusa azt üzente Orbánnak, ha blokkolja az uniós költségvetést, vagy az újjáépítési alapot, akkor azzal azt bizonyítja, hogy számára semmi sem jelent Európa sorsa, “csak a korrupt barátai számítanak”.
Daniel Freund, a Zöldek német politikusa megjegyezte, hogy Magyarország ismét Soros Györgyöt okolja a jogállamisági megállapodásért. Ugyanakkor – tette hozzá – Lengyelország és Magyarország csatlakozásuk óta már összesen 180 milliárd eurót kaptak az EU-tól, és amikor egész Európának szolidaritásra van szüksége, akkor ők ezt blokkolni akarják. Freund azt mondta, hogy egy percet sem szabad késlekedni, amikor az új jogszabályok január 1-jén hatályba lépnek, azonnal alkalmazni kell őket.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője arról beszélt, hogy ma arra ébredt Magyarország, hogy a kormány módosítani akarja az alkotmányt, mert az oligarchák zsebét akarja tovább tömni. Szerinte óriási előrelépés ez a mechanizmus, mert így most már valóban van hatékony eszköz az EU kezében. A DK-s Molnár Csaba is az alkotmánymódosításra hivatkozva mondta azt, hogy Orbán Viktor egyetlen éjszaka alatt bebizonyította, hogy szükség van erre a mechanizmusra.
A Fidesz szerint a baloldal ismét rágalmaz
Fideszes politikus nem szólt az előbbi napirendi ponthoz. Szólásra jelentkezett viszont Deutsch Tamás egy másik téma, az EU következő évi költségvetéséhez kapcsolódó vita során. A Fidesz EP-delegációvezetője visszatekintett az elmúlt tíz év, az Orbán-kormány elleni baloldali támadásokra. Felemlítette például a 2014-es Tavares-jelentést, amelyben Deutsch szerint már szerepelt az összes baloldali rágalom
"kezdve az antiszemitizmus vérvádjával, a korrupcióval, a populizmus bélyegével, a sajtószabadság állítólagos halálán keresztül a jogállami intézmények ellen intézett támadásokról szóló hazugságokig".
Később pedig azt mondta a fideszes képviselő, hogy mostanra a baloldal arra a következtetésre jutott, hogy
"a magyarok nem értenek az addigi fenyegetőzésekből, ezért eljött a módszeres és kíméletlen büntetés időszaka. Nos, ezt a büntetőintézkedést hívják - a baloldalra történelmileg jellemző abszurditással - jogállamisági mechanizmusnak"
Brüsszel már tanulmányozza a legújabb magyar intézkedéseket
A képviselők aludtak egyet és szerdán délelőtt egy másik napirendi pont kapcsán nagyjából ott folytatták, ahol előző este abbahagyták. "A
A Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések hatása a demokráciára, az alapvető jogokra és a jogállamiságra" című téma kapcsán szintén a magyar intézkedéseket bírálták a legtöbbet, bár itt más kaptak bírálatot a spanyol, román, vagy szlovén intézkedések is. Sergej Lagodinsky német képviselő (Zöldek) azt kifogásolta, hogy Magyarországon a második hullám idején azt kell rögzíteni az alkotmányban, hogy a keresztény értékek szerinti adatok fontosak. Hozzátette, hogy válságintézkedésekre szükség van, de attól az alapjogok még léteznek.
"A demokrácián dolgozni a válság idején: az a magas művészet"
- jelentette ki. A szlovén szociáldemokrata Tanja Fajon pedig azt a kérdést tette fel, hogy vajon hány emberéletet mentenek meg azzal Magyarországon, hogy Orbán Viktor nagyobb hatalmat kap.Didier Reynders, az EU igazságügyi biztos kijelentette, hogy tanulmányozzák és figyelemmel kísérik a magyarországi fejleményeket, ideértve elsősorban a legújabban bevezetett sürgősségi intézkedéseket.
