Az Igazságosság és Jótékonykodás nevű szervezet a honlapjára hétfő este feltett közleményében üdvözli a tunéziai és az egyiptomi tüntetéseket, és követeli a marokkói alkotmány hatályon kívül helyezését.

"A hatóságok szerint az Igazságosság és Jótékonykodásnak 30-40 ezer tagja van, de a szervezet vezetői úgy becsülik, hogy csaknem 200 ezer. Fő ereje azonban szervezettsége és mozgósíthatósága" - mondta a francia hírügynökségnek nyilatkozva Mohamed Darif politológus, a marokkói iszlamizmus szakértője.

 "Marokkóiak milliói szenvednek a szegénység és a nélkülözés miatt. Igazságtalan, hogy az ország javait egy kisebbség sajátítja ki magának. Követeljük a hatóságoktól, hogy vessenek véget a "benalizációnak" (ez a hazájából elmenekült Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnökre utal), amelyet a marokkóiak is ismernek, és szerezzenek hitelt az alkotmányos intézményeknek" - olvasható a magát békés iszlamistaként meghatározó szervezet honlapján. Vezetője a 83 éves Abdesszalám Jaszin sejk, nyugalmazott oktatási felügyelő, akire hatással van a szúfizmus. 

Halid Naciri távközlési és tájékoztatási miniszter egy múlt heti rabati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Marokkó "már régen elkezdte a demokratikus átalakulás visszafordíthatatlan folyamatát és a szabadságjogok kiteljesítését". "Az állampolgárok szólásszabadságot élveznek mindaddig, amíg tiszteletben tartják az ország alapvető érdekeit" - mondta a miniszter. Ennek előzménye, hogy felhívás jelent meg az interneten egy február 20-án tartandó békés tüntetésre, amelyen a demonstrálók politikai reformokat követelnének.

Marokkónak vigyáznia kell arra, hogy a gazdasági fejlődés előnyeit az ország minden lakosa élvezhesse - jelentette ki hétfőn rabati látogatásán Stefan Füle, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, felhívva a figyelmet a tunéziai és egyiptomi eseményekből levonható tanulságokra. Kifejezte abbéli reményét, hogy Marokkó folytatja elkezdett reformjait. A sajtóértekezleten, amelyet közösen tartott Taib Fásszi-Fihri marokkói külügyminiszterrel "a szegénység felszámolását, a társadalmi fejlődést, a demokratikus reformokat, a szólásszabadságot és az igazságügyi reformot emelte ki. "Soha nem szabad lebecsülni a fiatalok jogos vágyát arra, hogy munkához jussanak, és hogy szabadon elmondhassák véleményüket" - mondta Füle.

Fásszi-Fihri külügyminiszter erre így reagált: "Mi nem vártunk az EU tanácsára, és már jóval korábban elindultunk azon az úton, amely a többpártrendszerhez, a szabad szakszervezetek létezéséhez és a szabadságjogok érvényesüléséhez vezet."