Az észak-afrikai arab ország egyik legjelentősebb iszlamista szervezete - amelyet a hatóságok betiltottak, de megtűrnek - "sürgős demokratikus változást", a "tekintélyuralomnak véget vető mechanizmus megteremtését", és "a hatalmi ágak valódi szétválasztását" akarja Marokkóban.
Az Igazságosság és Jótékonykodás nevű szervezet a honlapjára hétfő este feltett közleményében üdvözli a tunéziai és az egyiptomi tüntetéseket, és követeli a marokkói alkotmány hatályon kívül helyezését.
"A hatóságok szerint az Igazságosság és Jótékonykodásnak 30-40 ezer tagja van, de a szervezet vezetői úgy becsülik, hogy csaknem 200 ezer. Fő ereje azonban szervezettsége és mozgósíthatósága" - mondta a francia hírügynökségnek nyilatkozva Mohamed Darif politológus, a marokkói iszlamizmus szakértője.
"Marokkóiak milliói szenvednek a szegénység és a nélkülözés miatt. Igazságtalan, hogy az ország javait egy kisebbség sajátítja ki magának. Követeljük a hatóságoktól, hogy vessenek véget a "benalizációnak" (ez a hazájából elmenekült Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnökre utal), amelyet a marokkóiak is ismernek, és szerezzenek hitelt az alkotmányos intézményeknek" - olvasható a magát békés iszlamistaként meghatározó szervezet honlapján. Vezetője a 83 éves Abdesszalám Jaszin sejk, nyugalmazott oktatási felügyelő, akire hatással van a szúfizmus.
Halid Naciri távközlési és tájékoztatási miniszter egy múlt heti rabati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Marokkó "már régen elkezdte a demokratikus átalakulás visszafordíthatatlan folyamatát és a szabadságjogok kiteljesítését". "Az állampolgárok szólásszabadságot élveznek mindaddig, amíg tiszteletben tartják az ország alapvető érdekeit" - mondta a miniszter. Ennek előzménye, hogy felhívás jelent meg az interneten egy február 20-án tartandó békés tüntetésre, amelyen a demonstrálók politikai reformokat követelnének.
Marokkónak vigyáznia kell arra, hogy a gazdasági fejlődés előnyeit az ország minden lakosa élvezhesse - jelentette ki hétfőn rabati látogatásán Stefan Füle, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa, felhívva a figyelmet a tunéziai és egyiptomi eseményekből levonható tanulságokra. Kifejezte abbéli reményét, hogy Marokkó folytatja elkezdett reformjait. A sajtóértekezleten, amelyet közösen tartott Taib Fásszi-Fihri marokkói külügyminiszterrel "a szegénység felszámolását, a társadalmi fejlődést, a demokratikus reformokat, a szólásszabadságot és az igazságügyi reformot emelte ki. "Soha nem szabad lebecsülni a fiatalok jogos vágyát arra, hogy munkához jussanak, és hogy szabadon elmondhassák véleményüket" - mondta Füle.
Fásszi-Fihri külügyminiszter erre így reagált: "Mi nem vártunk az EU tanácsára, és már jóval korábban elindultunk azon az úton, amely a többpártrendszerhez, a szabad szakszervezetek létezéséhez és a szabadságjogok érvényesüléséhez vezet."
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
