Az állami egészségügyi döntéshozatalt segítheti a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatása, amely arra ad választ, hogy milyen egészségproblémákat tartanak elfogadhatónak az emberek különböző életkorokban.
Egy új kutatás nyomán azt javasolják egészségügyi szakemberek, hogy a vizsgálatok során azt is nézzék meg a páciensél, hogy tud-e fél lábon egyensúlyozni. Ebből ugyanis súlyos egészségügyi gondok szűrhetők le.
Kiszámolta az Eurostat, átlagosan hány egészségben eltöltött évre számíthatnak a mostanában született gyerekek, és a magyaroknál az érték kisebb, mint a nyugdíjkorhatár.
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
A produktív, azaz az eredményes, hatékony és célravezető életforma ma már kultusszá nőtte ki magát, és mint ilyen, behálózza a fiatalabb generációkat is, akik a TikTokon és a YouTube-on látják vissza az irigylése méltó példaképeket, akik már reggel nyolc óra előtt megváltják a világot. De ennek a tökéletességnek ára van.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Az 50 év felettiek voltak a legnagyobb nyertesei egy ausztrál egészségbiztosító felmérésének, amelyben az Apple Watch napi aktivitásra gyakorolt hatását vizsgálták.
Kevés pénzügyi döntéssel lehet rövid idő alatt olyan magas és biztos hozamot elérni, mint az év utolsó napjaiban a nyugdíj- vagy egészségmegtakarításainkra befizetett plusz pénzekkel. Az ajtók záródnak: még egyszer összesítettük, mit érdemes ezért tenni és mit nem.
A koronavírus okozta súlyos megbetegedés általános egészségromlást válthat ki, amely miatt a halál kockázata is növekszik – mutat rá egy friss tanulmány.
A hosszú és forró nyár után egyik pillanatról a másikra köszöntött be a hűvösebb ősz, kénytelenek voltunk elővenni a melegebb ruhadarabokat. A sárguló levelekkel, a csípősebb hajnallal pedig egyre inkább oda kell figyelnünk az immunrendszerünk védelmére. Nemcsak a negyedik hullám köszöntött be, hanem más felső légúti megbetegedések szezonja is beindult. De mit tehetünk, hogy felkészültebben várjuk a hideget?
Egészséges étkezés, leszokás a cigarettáról, rendszeres mozgás – legyen január elseje vagy augusztus közepe, új szokásokat kialakítani és a meglévő károsakról lemondani nem egyszerű. De vajon mi a sikeres életmódváltás titka, és hogyan kezdjen neki az ember? Mire kell a leginkább odafigyelnünk? Elég csak a testünket felkészíteni, vagy mentálisan is érdemes a változásra koncentrálnunk? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük választ egy orvos és egy pszichológus segítségével, valamint arra, miért fontos a fokozatosság az életmódváltás és az ártalomcsökkentés kapcsán.