Kutatók szerint a magas embereknél nagyobb kockázattal alakulnak ki bizonyos betegségek
Súlyos egészségügyi ára lehet a plusz centiknek.
#egészség
A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
Ahogy szennyezzük a vizet és a levegőt, úgy arat a halál – a friss számok szerint nem javul a helyzet
Bel- és kültéri légszennyezettség, a víz szennyezettsége és ólommérgezés miatt is rengeteg ember veszíti életét.
Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra munka – így szippant be a produktivitásmánia
A produktív, azaz az eredményes, hatékony és célravezető életforma ma már kultusszá nőtte ki magát, és mint ilyen, behálózza a fiatalabb generációkat is, akik a TikTokon és a YouTube-on látják vissza az irigylése méltó példaképeket, akik már reggel nyolc óra előtt megváltják a világot. De ennek a tökéletességnek ára van.
Vashiány: szinte mindenki érintett lehet!
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Hiszem, ha látom?
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
Összefüggést találtak a bőrrák és az autoimmun betegségek között
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
A kísérlet eredménye: 35%-kal többet mozgott, aki ezzel is törlesztette az áruhitelét
Az 50 év felettiek voltak a legnagyobb nyertesei egy ausztrál egészségbiztosító felmérésének, amelyben az Apple Watch napi aktivitásra gyakorolt hatását vizsgálták.
A testsúly csökkenésével kisebb az esély a vastagbélrákra
1993 és 2001 között összesen 154 942 ember testsúlyra vonatkozó adatait vizsgálták meg, és fontos megállapításra jutottak az Oxfordi Egyetem kutatói.
Keresztbe tehet az űrutazós álmainknak: gyorsabban pusztulnak a vörösvérsejtjeink odafönt
Kanadai kutatóknak sikerült közelebb jutniuk annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre.
Last call: egy utolsó számolást megér az adókedvezmény
Kevés pénzügyi döntéssel lehet rövid idő alatt olyan magas és biztos hozamot elérni, mint az év utolsó napjaiban a nyugdíj- vagy egészségmegtakarításainkra befizetett plusz pénzekkel. Az ajtók záródnak: még egyszer összesítettük, mit érdemes ezért tenni és mit nem.
Akit idén súlyosan elkap a koronavírus, az jövőre kétszer akkora eséllyel hal meg
A koronavírus okozta súlyos megbetegedés általános egészségromlást válthat ki, amely miatt a halál kockázata is növekszik – mutat rá egy friss tanulmány.
Öt tipp, hogy az immunrendszere is készen álljon a hidegebb hónapokra (x)
A hosszú és forró nyár után egyik pillanatról a másikra köszöntött be a hűvösebb ősz, kénytelenek voltunk elővenni a melegebb ruhadarabokat. A sárguló levelekkel, a csípősebb hajnallal pedig egyre inkább oda kell figyelnünk az immunrendszerünk védelmére. Nemcsak a negyedik hullám köszöntött be, hanem más felső légúti megbetegedések szezonja is beindult. De mit tehetünk, hogy felkészültebben várjuk a hideget?
Az életmódváltás nemcsak arról szól, hogy holnaptól sportolok és egészségesebben étkezem
Egészséges étkezés, leszokás a cigarettáról, rendszeres mozgás – legyen január elseje vagy augusztus közepe, új szokásokat kialakítani és a meglévő károsakról lemondani nem egyszerű. De vajon mi a sikeres életmódváltás titka, és hogyan kezdjen neki az ember? Mire kell a leginkább odafigyelnünk? Elég csak a testünket felkészíteni, vagy mentálisan is érdemes a változásra koncentrálnunk? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük választ egy orvos és egy pszichológus segítségével, valamint arra, miért fontos a fokozatosság az életmódváltás és az ártalomcsökkentés kapcsán.
Hogyan lehetünk jóban a testünkkel?
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban többek között erre a kérdésre keressük a választ.
A sportnak nem kell szenvedésnek lennie! – De hogyan szerethetjük meg a mozgást?
Bár az ősz beköszöntével véget ért a strandolás időszaka, és nem kell tovább görcsölnünk, hogyan lesz „beach body-nk”, a testmozgástól nem érdemes elbúcsúznunk a hűvösebb idő beköszöntével sem. Cikkünkben azt járjuk körül, hogyan vehetjük rá magunkat arra, hogy elkezdjünk mozogni, mivel lehet fenntartani a motivációt, és hogy mire jók a versenyek.
Magyarországon az emberek 90 százaléka D-vitamin-hiányos, és ez nagyon nem jó
Az utóbbi években sokan kezdték egyfajta csodaszernek tekinteni a D-vitamint, amely a daganatos betegségektől a depresszióig sok egészségi problémát segít megelőzni. Az is elterjedt, hogy még a Covid ellen is hatásos. Mi igaz ebből?
Fő az egészségtudatosság - aranyeres panaszok esetén is
Az utóbbi időben kicsit elcsépeltté válhatott a szó: egészségtudatosság. Pedig előbb-utóbb megérik rá az ember: rájövünk, hogy nem akarunk az árral sodródni, helyette szeretnénk a saját kezünkbe venni a sorsunkat.
Amikor otthonunk levegője rosszabb, mint a legközelebbi forgalmas kereszteződésé
Már az is egy sor egészségügyi kockázattal járhat, ha ki sem mozdulunk otthonunkból, gyakran súlyosabb problémát okozva, mint egy séta a zsúfolt nagyvárosban. Szerves oldószerekkel, lassan lebomló káros vegyületekkel, egészségtelen gázokkal élünk egy fedél alatt. Jobb, ha tudjuk, milyen kockázatok fenyegetnek, és mit tehetünk ellene.
Nem láthatók, de köztünk élnek: harc a szennyezett levegővel
Életünk körülbelül kilencven százalékát beltérben töltjük, ahol – bár nem is vagyunk tudatában – a levegő sokszor akár ötször szennyezettebb, mint kültéren. Legyen szó iskolákról, irodaépületekről, szállodákról, éttermekről vagy akár nagyobb üzlethelyiségekről, ma már léteznek olyan mindenhol alkalmazható, beltéri levegőminőség-érzékelők, amelyek segítségével mérhető a levegő szennyezettségi szintje, és jelzést kaphatunk, ha beavatkozásra van szükséges.
