A boltzár alól várhatóan mentesülő kisboltok nem mehetnek biztosra a méret miatt. Vagyis pont azért, ami a mentességet biztosítja számukra. A vasárnapi forgalom felosztásában vélhetően azzal sem szakítanak nagyot, hogy nekik nem kell zárva tartaniuk.
Mintegy 195 tonna tartós élelmiszert gyűjtött a Magyar Élelmiszerbank Egyesület 3500 önkéntese a 140 város 257 helyszínén zajló hétvégi tartósélelmiszer gyűjtésén, ez negyven százalékkal meghaladja a tavalyi adományok mennyiségét.
Hónapok óta borzolja a németek idegeit a Burger King-botrány, ami a héten új fejezetéhez érkezett: hétfőn országszerte 90 étteremnek kellett bezárnia, 3000 alkalmazottnak pedig fogalma sincsen, hogyan tovább.
Mezőgazdaságunk számára költséges lehet egy széles körű (további) orosz szankció, az orosz kitettség nekünk is kockázatot jelent.
A vasárnapi zárva tartás lehet a következő netadó: információink szerint a kormány legalább részben kihátrál a KDNP-sek ötlete mögül. Ha viszont mégsem, úgy jöhetnek az ügyeskedések és jöhet a korrupció. De persze akkor még nem esett szó azokról, akik az igazi vesztesei lennének egy ilyen húzásnak.
Míg Magyarországon az Eurostat friss statisztikái szerint döbbenetes módon ugrott meg egy év alatt a szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, addig az Egyesült Államokban a válság előtti szintre csökkent azon felnőttek aránya, akiknek problémát okoz az élelmiszer beszerzése.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Kis túlzással, minden napra esik egy ünnepelendő világnap.Október 16-ra mindjárt kettő is, amely inkább szól súlyos gondok megoldásáról, sürgető feladatokról, mint az ünneplésről.
1 kiló rizs, fél kiló tészta, fél kiló sertészsír, egy kis doboz tejföl, 6 krumpli, 4 alma, 1 paradicsom, 1 paprika, 1 fej vörös hagyma. A Metronál kiszámolták, hogy a magyar létminimumot tekintve ennyi élelmiszer juthat egy olyan magyarnak hetente, aki havonta 87510 forintból él.
A régi jó dolgokból jó esetben csak az áruk maradt, a zacskóba, csomagolásba viszont egyre kisebb mennyiséget tesznek a gyártók, élelmiszerből vagy napi használatú áruból egyaránt. Sokszor az egykilós liszt sem 1000 gramm. Nem ritka az sem, hogy silányabb minőségűre cserélik ki valamelyik összetevőt. A leggyakrabban vásárolt alapvető élelmiszereknél gyakran átvernek minket. De ne csodálkozzunk: ha nincs pénzünk, a vállalatok a bújtatott áremeléshez nyúlnak.
Kifliket kerestünk, nem a hájpolt kézműves pékségekből, csak ami az utunkba került Pesten, Budán, a környékén. Olyanokat szerettünk volna, amelyeknek ropogós a héja, puha a belseje, roppanós a csücske. Mondhatni úgyis, egyszerű, békebeli, reggelire, tízóraira, uzsonnára való péksüteményt. Az eredmény: némely terméket egyáltalán nem ajánlunk fogyasztásra. Itt a nagy kifli- és pékségteszt.
Tényleg nincs krumpli a mekis sült krumpliban? A sajtot pedig műanyagból készítik? A vásárlók felől a nagyobb átláthatóság érdekében a McDonald's amerikai gyorsétteremlánc közösségi médiakampányt indított több országban, hogy megválaszolja a fogyasztók hasonló témában feltett kérdéseit. A videós ismertetőket is tartalmazó válaszokból kiderül, hogy a már abszurdnak is hangzó felvetések egyszerű mítoszok.
Magyar parlamenti delegáció utazik Iránba október végén. Úgy tudjuk, valójában exportlehetőségekről tárgyalnak majd.
Több mint egymilliárdan dolgoztak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban tavaly a világon, ugyanakkor kevesebb mint egytucatnyi cég hatalmas befolyással rendelkezik ezekben a szektorokban. Egy lista a 10 legnagyobb cégről.
Úgy fest, bizonyos területeken egyáltalán nem alakul úgy a nyugati élelmiszer-embargó, ahogy azt az oroszok eltervezték, ugyanis lazítanak a szankciókon. A McDonald's elleni kampánnyal pedig épp azokat az orosz beszállítókat büntethetik, akik az utóbb két évtizedben az amerikai gyorsétteremláncnak köszönhetően váltak naggyá.
Azon amerikaiak, akik állami élelmiszersegélyben részesülnek, sokkal nagyobb arányban kapnak cukorbetegséget, illetve nagyobb arányban is lesz magas vérnyomásuk, mint a teljes amerikai népességnek. Ráadásul azok a módszerek, mellyel ezek a kevésbé tehetős emberek pénzt igyekeznek megfogni, csak rontanak egészségügyi helyzetükön.
Letámadták a svájci élelmiszer-ipari cégeket az orosz importőrök, melyek az uniós tagállamok és néhány további ország ellen elrendelt beviteli tilalom miatt új beszerzési forrásokat keresnek. Svájc ugyanakkor nem biztos, hogy ki tudja elégíteni az orosz igényeket.
A török exportőrök szövetségének elnöke szerint egyre több megrendelést adnak török cégeknek élelmiszerek szállítására orosz vállalatok.
Ciprus Oroszországba irányuló exportjából több mint 60 százalékkal részesednek az élelmiszerek, így az uniós szigetországnak az oroszokhoz irányuló kivitelét komolyan érintik a Vlagyimir Putyin által bevezetett szankciók. A teljes ciprusi exportnak ugyanakkor elenyésző része megy csak az oroszokhoz.
A kölcsönök, az alacsony jövedelem, a sok nem várt kiadás mind-mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik, hogy a magyarok ki tudjanak jönni fizetésükből. Legalábbis olvasóink jelentős része hónapról hónapra él, és ez is csak családi, baráti segítséggel jön ki gyakran. Sokan a hónap utolsó napjaiban már csak vegetálnak, ugyanis az élelmiszert is meg kell vonniuk maguktól. Szórakozás, kultúra, ruha – ezek a tételek sokaknál szinte már alig szerepelnek.
