Annyi a késés a repülésben, hogy már a politikusok is elkezdtek megoldást követelni; a benzin újra drágul; élesedett az EU büntetővámja a kínai e-autókra. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kormány folytatja a sikerpropagandát az inflációval kapcsolatban, megnéztük, mi az igazság.
Lassulni fog, de nem áll meg idén az élelmiszer-infláció, leginkább az húzza vissza, hogy a legtöbbeknek csak az épp olcsó termékekre maradt pénzük. Ha kicsit nyugodtabban költhetnek majd, vagy a kormány még jobban megterheli a boltláncokat, akkor újra jobban nőhetnek az árak.
Máhr Andrással, a MOSZ főtikárhelyettesével beszélgetett a HVG az agrárium esélyeiről.
Novemberben ugyanis elnökválasztás jön az USA-ban.
Az élelmiszerek ára Magyarországon lényegében megfelel az uniós átlagnak, ám a bérek jelentősen elmaradnak az EU-átlagtól. Sőt, tíz év alatt az élelmiszerárak és a bérek közti olló csak nagyobbra nyílt.
Búcsút mondhatunk az olcsó húsnak, de lassan talán a durva inflációnak is: ez hetedik karácsonyi bevásárlásunk legfontosabb tapasztalása. Az elmúlt év drágulása azonban nem múlt el nyomtalanul.
A Telex összehasonlította az árakat, hogy kiderüljön, egy teljes vásárlói kosár Magyarországon csak 19 százalékkal olcsóbb, mint Olaszországban, miközben a magyarok kevesebb mint feleannyit keresnek, mint az olaszok.
Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint áremelő hatása lehet a hulladékgazdálkodási rendszerben bevezetett változásoknak és a csomagolási díjak további növelésének.
A bolgár tranzitadó ellenére is jönni fog az orosz gáz; elkészültek a 2024-es adószabályok tervei; számolgat a kormány, milyen fejadagokra lenne szükség, ha valami nagy baj történne az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kenyér ára duplájára nőtt az elmúlt három évben, az élelmiszerek átlagosan 62, a szolgáltatások 27, a benzin 73 százalékkal kerül most többe, mint 2020 szeptemberében. Megnéztük, hogyan változtak az árak, amióta eldurvult az infláció, és hogy a drágulás mostani lelassulása ellenére hol tartunk több éves összevetésben.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
A bújtatott áremelés ellen jó eséllyel pár, az EU által előírt módszer segíthet, nem a propaganda.
Rigó Csaba Balázs azért azt is hozzátette, hogy „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció".
Egy éve nem volt ennyire alacsony az infláció, de az, hogy 17,6-ról 16,4 százalékra lassult, csak ahhoz képest jó, ami eddig volt. Az élelmiszerek ára havi szinten március óta nem nőtt ekkorát, a cukor ára egy hónap alatt a másfélszeresére ugrott, ahogy véget ért az árstop, de a benzin és a szolgáltatások drágulása sem segített.
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Tavaly augusztus óta nem látott szintre lassult az inflációnk, ami persze így is EU-rekorder, 17,6 százalékos. Az elmúlt egy hónapban az élelmiszerek árai már estek, a szolgáltatásoké és a háztartási energiáé viszont nagyot nőtt.
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
