Idén nyolcadik alkalommal jártuk végig a legnagyobb élelmiszerboltokat, hogy kiszámoljuk: egy bőséges karácsonyi menüsort mennyi pénzből lehet kihozni. 2017-ben, mikor elkezdtük az árgyűjtést, legfeljebb azt tudtuk volna nagy biztonsággal megjósolni, hogy az árak valamennyit nőni fognak évről évre. Ez a logika aztán érvényesült is, egészen 2021-ig, amikor némileg felgyorsult a drágulás. Azzal azonban, ami azóta történt, aligha számolt volna bárki. Jöjjön karácsonyi mesénk a magyar élelmiszerárak alakulásáról!

Kezdődött minden 2022 elején, amikor – a boltokban látva egyes termékek árának gyorsuló növekedését, a naptárban pedig egy vészesen közeledő parlamenti választást – a kormány egyes alapvető termékek árának befagyasztásáról döntött. A naptárba azonban nem volt bevésve az, hogy az élelmiszer-árstop bevezetése után néhány héttel kitör az ukrajnai háború, ami hoz egy energiasokkot, ezzel pedig mindennek meglöki az árát. Így politikailag képtelenség volt elengedni az eredetileg három hónapra tervezett hatósági áras rendszert, miközben a fogyasztói árak egyre gyorsabban szakadtak el a realitástól meg a piaci beszerzési áraktól. Vagyis a kereskedőknek egyre több veszteséget termelt az intézkedés, amit tovább sokszorozott, hogy az inflációt látva egyre többen fordultak az olcsóbb, hatósági áras termékek felé. Így egyszerűen más termékek áraiba építették be a veszteséget, ami még jobban pumpálta az inflációt, és még jobban növelte az árkülönbséget a hatósági és a piaci áras termékek között.

hvg.hu

Mindez pedig jól látható volt bármilyen élelmiszer árazásában, nem véletlen, hogy két éve a másfélszeresére nőtt karácsonyi bevásárlásunk átlagos értéke az egy évvel korábbihoz képest. Az őrületes drágulás azonban járt egy szintén jósolható következménnyel is: az emberek egy idő után már tényleg – kis túlzással – csak az árstopos vagy az alsó polcos termékeket keresték a boltokban, vagyis az inflációtól jócskán elmaradó mértékben tudott csak növekedni a kiskereskedelmi forgalom. A boltok pedig erre reagálva őrült akciózásba és az árak lenyomásába kezdtek, ám igazából ez sem segített – egy éve mindenesetre annak ellenére láttunk jelentős áresést a kosarunkban, hogy az élelmiszer-infláció 4,8 százalékos volt éves alapon, a fogyasztói árak pedig átlagosan 17,6 százalékot emelkedtek 2023 során.

Mit lépett erre a kormány? Látszólag – 3 hónap helyett 18 hónap után – elengedte az árstopot, ám nem teljesen: a korábban a hatósági áras körbe tartozó élelmiszereknél legfeljebb a beszerzési árat lehetett a boltok árcéduláira írni, ráadásul heti váltásban ezeknél az árucsoportoknál akciózni is kellett. A boltok bejáratai lassan megteltek a kormányzati akciókat hirdető kék plakátokkal, a lapok az elégedetlenkedő kereskedők panaszaival. Utóbbiak sokszor az árdrágításról szóló kormányzati vádaskodást igyekeztek visszaverni, de közben áthárították a 4,5 százalékra emelt kormányzati sarcot is. A vásárlók – akik közben azt is hallgathatták, hogy a háború miatt minden szörnyű, de majd jön Trump és a Kánaán – meg csak kapkodták a fejüket, és inkább visszafogták a vásárlásaikat.

Így jutottunk el 2024 júliusáig, amikor egyszer csak teljesen véget ért a hatósági áras rendszer. Azóta majdnem fél év telt el, így talán már elmondható, hogy némi korrekció után ma már minden terméknél a piaci viszonyok érvényesülnek a fogyasztói árak kialakításánál. Ez egyébként a HVG havi bevásárlókosaránál, amelynek jelentős része volt árstopos termékekből áll, január óta átlagosan 16 százalékos drágulást jelentett.

De mi a helyzet karácsonyi kosarunkkal? Ebben is vannak korábban hatósági áras termékek, és – mint említettük – a hatósági árazás messze nem csak az árstopos termékek árát befolyásolta –, itt azonban több a szezonális termék, amelynél egészen más logika érvényesül. Mi van a ponttyal vagy a mákkal? És mi van a vásárlókkal? Karácsonyra hajlandóak végre szélesebbre nyitni a pénztárcájukat az élelmiszerboltokban?

Nos, utóbbi kérdésre egyelőre nem tudjuk a választ, az árakat azonban már ismerjük. És először is az utolsó piaci évivel, 2021-zel vetjük össze őket. Aligha lepődik meg bárki, ha azt mondjuk, az árak jelentősen nőttek azóta, és ez kosarunk minden termékére igaz, egy kivétellel: a füstölt hús ára lett kedvezőbb. Ez nem annyira olcsóbbodással, inkább a választék átalakulásával magyarázható egy meglehetősen szerteágazó kategóriában, szóval nagy jelentőséget nem érdemes tulajdonítani neki. Összességében 42,5 százalékkal nőtt kosárunk ára a 2021-eshez képest, ha viszont 2022-höz hasonlítjuk, 4,5 százalékkal kevesebbet kell most fizetnünk ugyanazért. Két évvel ezelőtt az árstopos termékeken (pl. tej vagy cukor) kívül minden drágább volt, mint most – igaz, az akkor már hatósági áras tojásnak mostanra csökkent az ára, méghozzá úgy, hogy éppen drágulóban van a termék.

Ahogy azt egy évvel ezelőtt megírtuk, a 2022-es árőrület az energiasokk távozása után alábbhagyott, így 2023-ban az előző évi 16 270 forint helyett átlagosan 15 380 forintból jött ki a karácsonyi menünk. Idén ehhez képest lényegében változatlan lett az érték: átlagosan 15 575 forint, ami valamivel több mint 1 százalékos áremelkedést jelez egy év alatt. Ezen belül a szupermarketekben megvásárolható termékeknél még minimális árcsökkenést is láttunk, a húsáruk például jellemzően olcsóbbak lettek. Bizonyos termékeknél azonban markáns drágulás látszik: többe kerül a tej és a tejtermékek és a már említett tojás is. Olcsóbb lett a bolti savanyított káposzta, viszont a fejes ára megugrott a piacokon, a hal ára pedig minimálisan nőtt.

A boltban elköltendő összeg – vagyis az a mennyiség, amelyet a kiszerelések miatt meg kell vásárolni – szintén nőtt. Ha vajjal készítjük a vacsoránkat, ez azt jelenti, hogy 18 100 forint helyett 18 873 forintot fogunk átlagosan a boltban és a piacon hagyni a húsz termékért, ez valamivel több, mint 4 százalékos drágulás (a KSH legfrissebb, októberi adatai 4,5 százalékos éves áremelkedésről számoltak be az élelmiszerek esetében).

Hogy mi látszik mindebből? Leginkább az, hogy ha a kereskedőkre hagyják az árképzést, és extrém módon nem mozog egy termék ára sem, akkor leginkább a beszerzési feltételek, illetve a fogyasztói magatartás fogja befolyásolni az árváltozásokat. És persze azt, hogy igen furcsa helyen élünk, ha ezt a mondatot az EU közepén, 2024 végén le kell írnunk.