Magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok 2022 őszén, profitjukat pedig ilyen gazdasági viszonyok között is garantálni akarták. Részben ezért is szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára – mondta a hatósági vizsgálatok eredménye alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a Magyar Nemzetnek.

Rigó Csaba Balázs az interjúban elmondta, hogy a világjárvány miatt hozott korlátozások feloldása után a keresletet sokszor csak döcögve követte a gazdaság. A negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt, és amikor már azt lehetett hinni, hogy ez a nyomás enyhül, kitört a háború, az energiaárak pedig szinte a csillagos égig repültek. A háború okozta sokk azonban idővel múlni kezdett, az energiaárak szelídültek, a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, a gazdasági kapcsolatok nagyobb része helyreállt. Minden adott volt az árcsökkentéshez, ez azonban idehaza mégsem következett be –tette hozzá.

Mint mondta, átfogó vizsgálataiból a GVH arra a következtetésre jutott, hogy egyes nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, ennek árát viszont a magyar fogyasztók fizették meg. Tapasztalataik alapján az feltételezhető, hogy egyes vállalkozások pesszimistán négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, „áraikat pedig ezekhez az elképzelt brutális piaci viszonyokhoz igazíthatták – fogalmazott, hozzátéve – lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos".