Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
Egy hónap alatt több, mint 650 ezren keresték fel az online árfigyelő oldalt a GVH elnöke szerint, de a pozitívnak szánt üzenettel csak azt ismerte el, amit eddig is tudtunk: szinte senki nem nézi a kormány inflációletörő csodafegyverének szánt árösszehasonlító oldalt.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
Az agrárgazdálkodók – lobbierejüknek is köszönhetően – hatalmas nyereségre tettek szert a magasan tartott élelmiszerárakon. Most igyekeznek megmagyarázni, mire kell nekik ez a pénz.
Minden feltétel adott, hogy érdemben olcsóbbak legyenek az élelmiszerek, ám a gazdák, köztük például Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírja ezt. A termelők jelentős része aszályban is át tudta hárítani a költségeit, most pedig arra hivatkoznak, hogy fejlesztésre kell a pénz.
Tavaly a megugrott energiaárakat átnyomták az élelmiszer-termelők a vevőkre, idén viszont hiába olcsóbb a termelés, nem csökkentik az árakat érdemben.
Elindult a kormány által kitalált, a GVH által üzemeltetett árösszehasonlító oldal, amelyből azt is megtudhatjuk, hol van a legközelebbi bolt.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Érzékeltetésképp: az étolajgyártóknál négyszeres a profit, és azok a húsokkal, tejtermékekkel foglalkozó cégek is nagyot tudtak futni, amik exportáltak – így kikerülték az ársapkát.
Az élelmiszer-infláció még mindig 33 százalékos.
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
Van olyan tejüzem, amely megtízszerezte az eredményét, de a legnagyobb is harmadával nagyobb nyereséget zsebelhet be. Az alapanyagot termelők sem jártak rosszul. Az ágazati szereplők szerint mégsem kecsegtető a helyzet.
Hipermarketek helyett diszkontokba terelődött át a kiskereskedelmi forgalom az infláció hatására – ezt tükrözi a Trade Magazin most kiadott bolti ranglistája.
Ezek a tájékoztatók váltják a hatósági áras plakátokat.
Van persze egy fontos kivétel: az árstopos krumpli, amely miatt kisebb vihar támadt az elmúlt hetekben. Az állam által előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig a hazai boltláncok árcéduláit, és az már látszik, hogy nem ezek a promóciók fogják letörni az inflációt.
