A tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4 fokkal melegebb ma, mint 1971-ben, miközben a levegő nem melegedett ennyire. A jelenség valószínűleg az emberi tevékenységre vezethető vissza.
Az interneten sikere volt az ötletnek, az állatvédőknél nem annyira.
A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.
Szigorúbb engedélyezés, részletes nyilvántartás, kötelező biztosítás: lényegesen átalakulhat a gyártókat érintő kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon.
A textilhulladék több, mint felét hasznosítják újra, de a maradék sem vész el. Mi történik pontosan a gyűjtőkonténerekbe helyezett darabokkal, és miért nem ajánlott a kommunális kukába dobva megszabadulni a felesleges ruháinktól? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a MOHU szakemberével, aki arra is választ adott, mit, hova és hogyan lehet leadni.
Kotor mellett akadt egy halász hálójába a kihalás szélén álló tengeri ragadozó.
Egyre sósabb a Maros vize a parajdi sóbánya katasztrófája miatt. Annyira, hogy az innen kivett öntözővíz sótartalmának határértékeit is feljebb tolták, bár nem verték nagy dobra.
Sőt az is, ha a fának támasztott kerékpár kiálló részei megsértik a fa törzsét.
A szlovén Andradát sikerült a településről kiebrudalni, de a helyiek mégis kapnak akkumulátorgyártásból származó veszélyes hulladékot a nyakukba.
Több pontforráson is határérték-túllépést észleltek.
Reggel és este nem szabad locsolni vagy medencét feltölteni, a cégeknek teljesen megtiltották az ilyen tevékenységeket.
A Duna nagymarosi és a Tisza szegedi vízgyűjtő területén is kevesebb csapadék esett idén télen, mint az elmúlt 30 évben bármikor.
Francia kutatók vizsgálata szerint sokkal több a veszélyes mikroműanyag az üvegpalackokban lévő italokban, mint a műanyagban tároltaknál – az eredmények a szakembereket is meglepték.
Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.
Bakteriális szennyezés miatt tiltották meg a fürdőzést az egyik balatongyöröki strandon.
Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Újabb beszakadások történtek a bánya környékén, amelyek tovább növelték a Korond-patak sótartalmát.
Gef azért áshatta ki magát a ketrecéből, hogy párt találjon magának, bár ez a Man-szigeten lehetetlen vállalkozás számára.
Az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az sem segít, hogy az amerikai kormányok tíz év alatt teljesen leépítették a megelőzési és kárenyhítési programokat.
