#élhető környezet



Baljós előjel: nagyobb a csapadékhiány Magyarországon, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt volt

Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.





zCast: Kiszipolyozzuk a talajt, pedig mindennapi betevőnk múlik rajta

Mélyre ás a zCast már az év elején: az élelmet adó talajról szól az idei első adás. Mitől romlanak a talajok? Mi lesz így a mindennapi betevőnkkel? Mit lehet tenni a talajegészségért? Hogyan futott fel a regeneratív talajművelés, mi az a no till, és tényleg ez ment meg minket? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint a talaj-mikroorganizmusok magyar hangja, Víg Vitália talajökológus.








Trump nem tudja feltámasztani a múltat, az USA gazdaságát viszont lábon lőheti

Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.



New Yorkot is meghatározná az 500 méteres rákosrendezői torony, de még Ázsiában is kihúzhatná magát

Ugyan a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, Mini-Dubaj néven emlegetett beruházásról kevés konkrétumot tudunk, ha az arab befektető tényleg 500 méteres tornyot épít oda, az nemcsak a régió, hanem egész Európa legmagasabb felhőkarcolója lenne. Még így sem férne be a világ 10 legmagasabb épülete közé, de nincs is messze ettől.




Ezek a beruházások megmutatták, hogyan lehet tönkretenni a városképet

Harmóniát megtörő felhőkarcoló Párizs közepén, lakatlan betonmonstrum Phenjanban, vagy éppen egy autópályahíd, ami miatt Drezda még a világörökségi státuszát is elbukta. A Mini-Dubaj apropóján összegyűjtöttünk néhány olyan projektet, amelyek visszafordíthatatlanul átalakították egy-egy város látképét, a közvélekedés szerint nem feltétlenül pozitív értelemben.