Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék ideiglenesen letétbe helyezné azokat a témába vágó könyveket, amelyeket az emigrációba vonuló kortársak már nem tudnának kicipelni magukkal külföldre. Nagyon érzi az ELTE a zeitgeistot.
Versgenerátort, vizuális költeményeket alkotott, és megalapította a magyar emigráció legfontosabb irodalmi lapját.
Nem szép a legyőzött ellenfelet rugdosni, a kormánymédia mégis ezt teszi, ami megmutatja, hogy nincs menekvés, nincs kegyelem, nincs mese.
A KSH szerint tavaly így is több mint 25 ezren vándoroltak ki.
Életét féltve emigrált Julija Latinyina, a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap újságírónője.
Mi van Andy Vajna "felekirályságában"? Mi csorog a haverokhoz a hármas metró felújításából? Miért nem jött a beharangozott összemplás a Trump-győzelem után? A válaszok az e heti HVG-ben. Dobszay János szubjektív lapszemléje.
A Google-keresések összegzése sokatmondó képet mutat egy-egy jelenségről. Például az amerikai elnökválasztás egyik hatásáról.
A KSH összesítette, hogy a különböző statisztikák alapján mit lehet tudni a külföldön élő magyarokról, és a kép lesújtó: pont azok vándorolnak ki, akikre a leginkább szükség lenne itthon is.
Szakácsi Gábor tizenhét éve él az Egyesült Államokban. A C.A.F.B. punk rock banda alapító-énekesének Amerika az egyetlen kiút volt annak idején abból a pokolból, amiről sokunknak csak elképzelései lehetnek. Nulláról indulva, sok év kitartással végül sikerült egy idegen országban egzisztenciát teremtenie – jelenleg Seattle egyik legfelkapottabb részén él, ahol civil munkája mellett egy amerikai zenekarban zenél.
A szocializmusban nőtt fel, majd a vasfüggönyön túli szabad bécsi művészvilágból Teheránba költözött, hogy ott találja meg saját hangját és valódi magyar identitását. Gyakran jár haza, és frusztráló az, amit lát. Aktuális vándorkiállítása „Útleírás” címmel a Várkert Bazárban látható. Varga Sinai Gizella 50 éve Iránban élő magyar festőművésszel beszélgettünk.
Kemény pogó, izzadó falak – Londonban szól a Kispál, a Quimby vagy a Tankcsapda. Debrecennyi kiköltözött magyarhoz látogat rendszeresen a kilencvenes évek retrókirályaitól a klubokban mozgó tehetségeseken át a legnagyobb magyar koncertzenekarokig lassan mindenki. Az emigránsokra kis magyar kultúripar épült.
A szülőföld determinál – Kóbor János szerint csupán politikai rövidlátósága miatt nem lett zenekarával együtt emigráns világsztár. Amúgy nehezen dolgozta fel, hogy Nyugat és Kelet között hezitálva végül az élet döntött helyette. Az Omega frontemberével élhető cenzúráról, felcsatolható vörös csillagról, Orbán Viktorról és a Schmitt Pál közbenjárására megkapott Kossuth-díjról beszélgettünk.
A káoszban mindenki sérül – Peter Ogi szerint oka van, hogy az első magyar punkzenekar, a Spions egykori tagjai közül egyedül őt fogadta be a későbbi magyar underground. A több évnyi hallgatás után életútjának görbéit kompenzálni akaró, visszatérésre készülő gitárossal zeneipari Don Quijotékről, a világégés vallásáról és aranyszívű fasisztákról beszélgettünk.
Örök idegenként is lehet boldog az ember – Oliver Mayne vibrafonjátékosként Angliát cserélte Budapestre, és bár döntésének ára volt, nem szívesen térne vissza londoni életéhez. Miért lihegik túl szerinte a magyarok az emigrációt? Milyen lenyomata a társadalomnak a futball? És mikor kerül ki egy városra a megtelt tábla? Interjú.
A nacionalizmus a valódi hazaszeretet szembeköpése - Gaya Arutyunyan a nemzetközi hírű, örmény Deti Picasso frontembereként Moszkvát Budapestre cserélve szeretné bebizonyítani, létezik arany középút Nyugat és Kelet között. Hol kell meghúzni a globalizáció határait? És miért lehet büntetlenül fát vágni a magyarok hátán? Interjú.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilatkozatban cáfolta csütörtökön, hogy emigrációba akarná kényszeríteni Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnököt.
Kíméletlen fellépést, büntetést ígért Tibet párttitkára azokkal a helyi vezetőkkel szemben, akik támogatják a dalai lámát, illetve környezetét - számolt be erről az autonóm terület napilapjának címlapján közölt írás szerdán.
Londonban, "a második legnagyobb magyar városban" élő fiatalok szerveztek flashmobot október 23-ára, hogy megünnepeljék a köztársaság kikiáltásának 25. évfordulóját.
Aggódó letargiával figyeli "a Kádár-rendszer újjáépülését" a harminc év kényszerű emigráció után végül Budapestre visszatérő Najmányi László. Az egykor az állam által üldözött Spions zenekar oszlopos tagja, nemzetközi hírű író, képzőművész és rendező szerint a felszín alatt Magyarország teste és szelleme is korhad, aminek fő oka, hogy Európában egyedüliként képtelenek vagyunk tanulni a saját hibáinkból. Az eredmény: nemzeti paranoia, mímelt kultúrforradalmak és a munkásállamba való visszatáncolás. Najmányival édes hontalanságról, az ideális magyar himnuszról és az igazság kimondása miatt összeveretett emberekről beszélgettünk.
