A nógrádi megyeszékhely a Kádár-kor sűrítménye, de panelmentes változatban. A ma zömében elhanyagolt épületek egy társadalmi, építészeti utópia jegyében születtek, és nem a mérnökök tehettek a bukásról. Hartmann Gergely építész elmondja, miért lehetnénk büszkék a városra.
Salgótarján építészete a Kádár-kor sűrítménye, amely egy társadalmi, építészeti utópia jegyében született. Bár mára nem a legszebb arcukat mutatják, akár büszkék is lehetnénk rá.
Mi a szerepünk abban, hogy a város, ahol élünk, nemcsak a miénk, de a jövőé is legyen? Fenntarthatósági podcastunk új adásában annak jártunk utána, milyen rendszerszintű akadályokkal küzd a főváros, és hogyan lehet ezeken kis lépésekkel, akár személyesen is javítani.
Nem mond megnyugtató dolgokat Magyarország és Budapest épületállományáról Hegyi Dezső, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője, amikor a földrengésekkel szembeni ellenállóságról kérdezzük. Egy sportból vett hasonlattal viszont segít elmagyarázni, hogyan mérsékelhetők a törökországihoz és a szíriaihoz hasonló katasztrófák.
Az 1920-as években kivándorolt magyar művészeknek adott biztonságos alkotóhelyet a kozmopolita, modern Berlin. Munkáikat fogta össze a német fővárosban, a Berlinische Galerie-ben, a Magyar Modern – Magyar művészet Berlinben 1910–1933 című nagyszabású kiállítás.
A nők szempontjait is figyelembe vevő várostervezésé a jövő, de hogy jutunk el odáig, ha itthon például az építészszakma fontos pozícióiban még mindig a férfiak dominálnak, a megbízásokat középületek tervezésére is inkább ők kapják? Az Egyesült Államokban a first ladynek meg még mindig a leglátványosabb feladata a Fehér Ház csinosítgatása. Két építésznővel, a Nanavízió munkatársaival, Pajer Nórával és Soltész Noémivel beszélgettünk.
Számos irodalmi mű, festmények, zeneművek, építészeti tervek válnak szabadon felhasználhatóvá, de csakis az eredetiek, a feldolgozások nem.
Amit látunk, varázslat, amiben összesűrűsödik az építészeti bravúr, az elegancia, a történelem és a modern idők lüktetése.
A Mol a jövő épületeként jellemzi új székházát, a fővárosiaknak azonban már csak az első "felhőkarcoló" lesz, amit vagy szeretni kell vagy utálni. A mai nap mindenesetre az ünneplésé volt egy viharos időszak után.
Remek ízléssel egy régi magtár izgalmas felújítása nyert az év legjobb épületeinek szavazásán. A médiazsűri sem egy bombasztikus épületet választott a legjobbnak.
Szavazzon, hogy a fényűző Operaház, a cuki családi ház vagy a szép jövő temploma lesz az év legjobb épülete! A Média Építészeti Díjának közönségszavazásán a hvg.hu olvasói dönthetnek.
A milánói Bosco Verticale-hez hasonló, fákkal és bokrokkal beültetett ikertornyokat álmodtak Dubajba olasz építészek.
Már nem valami romantikus, népi kulturális dologra érdemes gondolni, ha a vályogépítés kerül szóba. Bár a régi vályogházakat is korszerűen fel lehet újítani, újabban a legmodernebb technológiával, 3D épületnyomtatással is kísérleteznek vályogházakat emelni. Egy tyúkólat már kinyomtattak, pár év múlva jöhetnek akár a családi házak is.
Sou Fujimoto megtekintette, mit álmodott a Városliget közepére. A Magyar Zene Háza a japán sztárépítész szerint a primitív jövőről szóló filozófiájának egyik nagyszerű reprezentációja.
Bár a zöld aktivisták teljes beborítást szerettek volna, a várható költségek miatt a kormány végül csak részlegeset írt bele a törvénybe.
Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben tervezik meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban – tájékoztatta a hvg.hu-t az új szemléletet meghonosításán dolgozó Paulinyi & Partners építésziroda.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
Komoly változás állhat be a kínai építőiparban, ha az egyik közeljövőben esedékes projekt sikeres lesz: 3D-nyomtatással építenek gátat.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
