Harmóniát megtörő felhőkarcoló Párizs közepén, lakatlan betonmonstrum Phenjanban, vagy éppen egy autópályahíd, ami miatt Drezda még a világörökségi státuszát is elbukta. A Mini-Dubaj apropóján összegyűjtöttünk néhány olyan projektet, amelyek visszafordíthatatlanul átalakították egy-egy város látképét, a közvélekedés szerint nem feltétlenül pozitív értelemben.
A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.
Más is akart már Budapestre nagykörúti Duna-ágat, nem csak az MKKP, ráadásul a kutyapártnak komoly konkurenciája van, ha végignézünk a nagyot álmodó városépítészek tervein. Elbontott Gellért-hegy, két kilométeres holland magaslat és 182 méteres szobor egy indiai faluban. Na jó, az utolsót tényleg megépítették.
Hiába vannak tele pénzzel, a tulajdonosi, a beruházói, sőt a tervezői oldalból is hiányzik a műveltségi szűrő, ami alapján el tudják dönteni, mi a jó, és mi a rossz gyakorlat a műemlékileg védett épületek felújításánál – mondja a 41 éves művészettörténész, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa. Bátonyi Péter a Partizánban elmondta, hogyan ad segítséget a tárca a jogellenes műemlékromboláshoz, és feljelentést is tett. Amióta kirúgták, a magánszférából már kapott megkereséseket, a Tisza Párttól nem. HVG-portré.
Ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés és hamis vád miatt tett feljelentést az Építési és Közlekedési Minisztérium, miután a tárcától időközben kirúgott Bátonyi Péter a Partizánban rántotta le a leplet az állítása szerint jogsértő módon lepapírozott műemléki felújításokról. Emellett a minisztérium sajtóosztálya elküldte lapunknak a reakcióját is, amiben Lánszki Regő országos főépítész Facebook-poszjára hivatkozva magyarázzák az álláspontjukat. Ezekről az állításokról megkérdeztük Bátonyi Pétert is.
Szavazza meg, hogy 10 remek épületből melyik kapja a Média Építészeti Díját idén! Furcsamód remek oktatási épületek jutottak be a döntőbe, amelyekkel cuki családi házak és egy nagyon érdekes kolostor versenyez. Kattintsanak bölcsen!
Vályog, kenderbeton, helyben kitermelt faanyag, újrahasznosított tégla – manapság főleg ezekre gondolunk, ha fenntartható építőanyagról van szó. Közben a legnagyobb gyártók is igyekeznek zöldebbé válni.
Ikonikus épületek lepték el az 1960-as évekre a Balaton-partot. Élen járt Badacsony, ahol sorra húzták fel fiatal építészek modernista munkáit. Idővel mind lepusztultak, némelyikük, köztük az e hétvégén megnyíló Tátika étterem viszont visszanyerte eredeti formáját.
A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.
Nagy ígéret az ipari kender, erős rostját és belső fás részét felhasználva könnyen készülhetnek karbonnegatív, egészséges, fenntartható épületek. A fenntartható jó gyakorlatokat támogató, a holland nagykövetség által alapított Tulipán-díj különdíjasa is egy kenderépítéssel foglalkozó hazai vállalkozás lett. Interjú Horesnyi Bélával, a Café Plusz Kft. ügyvezetőjével.
Mi történik, ha a környezeti tanácsadók megelégelik az elméletet, és saját kezükbe veszik az építkezést? A Holland Nagykövetség által alapított Tulipán-díj a Fenntarthatóságért első díjazottja szerint számít az építési anyag, de fontos a hozzáállás is: ők holisztikusan, és egyszerre különböző szerepekben – befektetőként, tervezőként, kivitelezőként és felhasználóként – tartják szem előtt a fenntarthatóságot. Az Equinox International társalapítója, Bakos Noémi és a cég egyik projektvezetőjéve, Lapinskas Lilla interjúnkban arról mesélnek, hogyan lesz egy épület valóban holisztikus, miért fontos a szétszerelhetőség, és hogyan lehet karbonsemleges házakat építeni CLT-ből és minőségi faszerkezetekből.
Mit jelent az, hogy ma már nem elég építésznek lenni, építészvállalkozóvá kell válni? Üzleti podcastunkban Huszár Andrást, a HelloWood társalapító-ügyvezetőjét kérdeztük, hogyan lett művészeti projektből milliárdos árbevételű építészeti cég, mennyire lehet újat mutatni az építőiparban, de arról is szó volt, hogy jó-e, ha olyan sokat beszélünk építészetről a mindennapokban, mint most, a rákosdubaji projekt apropóján.
A beruházást már 2020-ban kiemeltté nyilvánították.
Munkáinak meghatározó csoportját adják a lakóházak, illetve a városléptékű beépítések, melyek kapcsán nem kevés alkotás a posztmodern jegyében született. Vadász György a 90-es évek közepétől a korai modernhez nyúlt vissza; ekkori épületei, közülük is elsősorban az 1996-os New Bauhaus lakónegyed hangsúlyos szerepet játszottak abban, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Egyelőre nem tudni, hová költöznének, ahogyan az sem, hogy mi lesz az értékes palotával.
A One Za'abeel mostantól Dubaj egy újabb látványossága, amely nem a magasságával döntött rekordot.
15. alkalommal rendezi meg az ArchDaily nemzetközi építészeti szaklap Az Év Épülete versenyt. 16 magyar épületet is beneveztek, több ezer jelölt között fognak versengeni.
Ami a diósgyőri várral történik, jól mutatja, hol húzódik a látogatói igények és a szakmai elvek közötti kompromisszum, és miért Disneyland tündérvárát húzzák fel a történelmi terek kompromisszumos, de alapvetően hiteles újraalkotása helyett.
"Nem fordulhat elő, hogy elrontsunk egy településképet" – mondta a hvg360-nak Lánszki Regő államtitkár, országos főépítész a Rákosrendezőre tervezett, maxi-Dubaj néven elhíresült beruházással kapcsolatban. Az államtitkár szerint nem jó út, hogy a főváros photoshoppolt képekkel kelt félelmet, és azt mondja, egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Az államtitkár szigorú ellenőrzést ígért, és azt mondta, a beruházó nem tudja majd lenyomni őket. De milyen lesz Budapest 100-150 év múlva? Interjú.
