A felújított középső állomások a 3-as metró vonalán többnyire színesek, és több helyen a régi szerkezeti elemeket is megmutatják. A Corvin-negyednél megidézik a régi műanyagpadok látványát, a Kálvin téren pedig a csodaszarvas legendáját.
A kelet-ukrajnai város épületeinek 25 százaléka semmisült meg.
A válasz egyszerűbb, mint gondolná: mindhárom területen rengeteg adatot megmozgató szakemberek dolgoznak, akiknek professzionális munkaállomásra van szükségük, hiszen a legújabb kasszasiker, a legújabb csúcsverda, vagy épp a meglévő tudományos ismereteinket gyökeresen átalakító felfedezés csak akkor válhat valósággá, ha a kutatási vagy fejlesztési folyamatok során megbízható technológia jelenti az alapot, amire az adott terület szakértői építhetnek.
Minden eredeti terven, határidőn, költségkereten túllépve, öt év után, 55 milliárd forintból elkészült az Operaház Andrássy úti épületének felújítása. Annak idején a felavatásakor ilyennek láthatta az épületet Ferenc József is, mint amilyen most a műemléki rekonstrukciója után lett. Csakhogy komoly viták árán jutottunk el idáig.
Diébédo Francis Kéré, a Burkina Fasó-i születésű, Berlinben élő építész tudja, hogyan kell fenntartható épületeket tervezni ott, ahol szűkében van a lakosság az erőforrásoknak. Kéré oktató és társadalmi aktivista, egyben az első afrikai, aki elnyerte a legrangosabb építészeti elismerésként számon tartott Pritzker-díjat. Hűsítő agyagfal légkondicionáló helyett, eukaliptusszal bélelt fémtető – ez Kéré művészete.
Június végétől már csakis közel nulla energiaigényű lakóépületekre adnak lakhatási engedélyt, vagyis fel kell kötnie a nadrágot annak, aki új otthon építésébe vág bele. Szerencsére többféle technológia is rendelkezésre áll, ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a szigorúbb elvárásokat.
Zárható szobák váltották a nyílt, egybefüggő tereket a koronavírus okozta bezártság nyomán, de a tartós bútorok, vad színek és a hangszigetelés is nagyobb hangsúly kapnak, mint előtte.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője volt.
Az épületet megpróbálták védetté nyilváníttatni, sikertelenül.
A kísérleti projektben az próbálják meg bizonyítani, hogy – kis túlzással – tejjel-mézzel folyó kánaán is lehet egy 16 emeletes toronyház.
A január 22-én megnyíló Magyar Zene Háza légies és varázslatos, a tavasszal átadni tervezett Néprajzi Múzeum épülete hatalmas, mégsem nagyvonalú, és valószínűleg nem követni való példaként kerül be az építészettörténetbe.
Melyik sikerült, melyik lesz borzalmas, és milyen más út lehetett volna a budai Vár második világháborús sebeinek a begyógyítására. Igyekszünk rendet vágni az épülő replikák között.
A világ számos tájáról csodájára járnak az esztergomi bazilika felújításához készített egyedi, „lebegő” állványzatnak. A magyar mérnökök teljesítménye olyan helyeken is lehetővé teszi a biztonságos munkát (sőt akár a kalandtúrát), ahol 140 éve nem járt senki.
Rogers tervezte a londoni Lloyd's-székházat is.
A hivatalos megnyitó január 22-én, A magyar kultúra napján lesz.
A Nyugati pályaudvar átalakításával a tervek szerint közel két városmajornyi terület szabadul fel, ahol új városrész születik középületekkel, minőségi közterületekkel, vadonatúj közparkkal.
Többek között környezeti aggályok miatt döntött úgy a brit kormány, hogy mégsem tart igényt a Foster+Partners építésziroda futurisztikus épületére.
Egy hatalmas, több ezer négyzetméteres új főteret alakítanak ki Zuglóban a Bosnyák téren. Az építkezés a jövő év elején kezdődik, és a tervek szerint 2029-ben fejeződik be.
Formavilágával kevésbé, inkább környezettudatosságában követi az új évezred leginnovatívabb toronyház-építészeti trendjeit a hosszas viták után felépülő budapesti majdnem felhőkarcoló, a Mol Campus torony.
