Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Akarja vagy nem, ez a hét a Molról szól: a hétfő-keddre kibontakozó üzemanyagkáosz idején sokan emlegették a magyar olajcég vezetőjének nevét, hogy aztán kedd éjszaka a tévén keresztül nézhessék végig, ahogy Hernádi Zsolt a semmiből, Gulyás Gergellyel bejelenti, vége a tavaly november óta tartó benzinárstopnak, amelyet az elnök-vezérigazgató annyit kritizált az elmúlt hónapokban. Másnap aztán azt is megtudhattuk: a piacot teljesen felborító hatósági árazás feloldásának az ára az volt, hogy a Mol extraprofitadóját 40-ről 95 százalékra emelte a kormány – vagyis gyakorlatilag elvette a cégtől azt az árrést, ami abból ered, hogy elsődleges beszerzési forrásának számító orosz olajat jóval olcsóbban szerzi be, mint amennyibe a Brent kerül.
Reviczky Zsolt
„Szabad-e ilyenkor ünnepelnünk?”
Az éjszakai rendelet utáni napot aztán – mintha mi sem történt volna – a Mol igazgatósága Orbán Viktor miniszterelnökkel, Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel kezdte egy olyan épületben, amelynek az átadóünnepségét néhány órával későbbre tervezték.
„Szabad-e ilyenkor ünnepelnünk?” - tette fel már az átadón a kérdést inkább magának, mint közönségének Hernádi, aztán meg is válaszolta: „Nem szabad a pillanat rabságában élni, nem szabad, hogy a mai problémák teljesen elborítsák a holnap reményét”. A gondolat nem a semmiből érkezett: a Mol a kezdetektől a „jövő épületeként” jellemezte új székházát, amellyel pár kilométerrel arrébb évtizedek óta működő, finoman szólva idejétmúlt irodaházát cseréli most le.
Hernádi Zsolt a MOL vezére
Reviczky Zsolt
A váltás pedig sokkoló lehet a cég több mint kétezer dolgozójának: a páternoszter helyett a 28. emeletre pár másodperc alatt felsuhanó high-rise lift, a kis irodák helyett a közösségi terek, a szűk folyosók helyett csupa ablakos terek – nem csak egy másik irodába, egy teljesen más filmbe került át a cég a Kopaszi-gátnál.
"A mohóság szimbóluma"
A Dunán persze sok víz lefolyt azóta, hogy 2017-ben a cég bejelentette az új székház építésének tervét. Akkor arról beszélgettünk az épületet a magyar Finta Stúdióval tervező Foster + Partners építészével, Nigel Dancyval, hogy mi is egy modern irodaház funkciója, milyen szempontokat tartottak szem előtt a tervezésnél.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője mezüzét ad át Hernádi Zsoltnak az átadóünnepségen, ahol a négy nagy történelmi egyház képviselője megáldotta a Mol Campus épületét
Reviczky Zsolt
Ami azonban a brit tervezőirodának – amelynek nevéhez kötődik például az új Wembley stadion vagy az „uborka” néven emlgetett londoni felhőkarcoló is – a sokadik ilyen magasépület volt, az a magyar fővárosban az első fecske, amelynek építése körül azonnal komoly vita bontakozott ki. Olyannyira, hogy az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János meg akarta akadályozni annak felépültét.
Reviczky Zsolt
A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a (Budapesten 96 méteres relatív magasságával hagyományosan mércének számító) Parlamentnél is magasabb épület „a mohóság szimbóluma”.
Lázár végül alulmaradt véleményével, nem volt vele azonban egyedül: a Mol Campus megépülte ellen építészek, városképvédelmi szakemberek is felszólaltak. A közös indok nem is az volt, hogy a toronyház 120 – felső teraszával együtt 143 – méter magasságba emelkedik, hanem hogy dél-budai elhelyezkedése miatt ezzel belerondít az UNESCO világörökségi védelmét is élvező dunai panorámába.
Reviczky Zsolt
Aztán, ahogy egyre magasabbra emelkedett az épület, torzója úgy vált valóban egyre elszakíthatatlanabb részévé ennek a panorámának – a fővárosiaknak volt alkalmuk eldönteni, nekik belefér-e még ez a látvány. Vagy éppen a légügyi akadályfények, amelyek a város távoli részéről is jól láthatóan világítanak.
Pont úgy
A Mol – és a kivitelőző Market becsületére legyen mondva – a torzólét legalább nem húzódott el, az építkezés 2020-as megkezdése után 2021 nyarára már a bokrétaünnepet tartotta az olajcég és a kivitelező az időközben szinte komplett lakónegyeddé érő Buda-part és a Kopaszi-gát közötti részen. És már akkor látszott: az épület végső formája szokatlan módon hasonlít az eredeti látványtervekre.
Reviczky Zsolt
Aztán, ahogy korábban tervezték, 2022 végére fel is épült az épület. Arról igazán nem a Mol tehet, hogy mostanra már egészen másról beszélünk. A lassan három éve tartó Covid óta maga az irodai lét is új értelmet nyert (ahogy az olajcég bevételei is épp úgy zuhantak az első hullámok idején, mintha a Mol Campus üvegfalán csúsztak volna le az átriumos épületrész felé), az ukrajnai háború nyomán kibontakozó energiaválság pedig olyan földrengésszerű folyamatokat indított el a gazdaságban, amelyeknek az olajcég egyszerre nyertese és vesztese – miközben a társadalom egésze az elszálló árakkal és a közelgő válsággal van elfoglalva.
Reviczky Zsolt
De – mint Hernádi is érvelt – ez a nap az ünneplésé. Az üzletember is mindössze annyit mondott az aktuális helyzetről, hogy az ársapka kivezetése után hirtelen 30 százalékkal esett vissza a hét elejére kezelhetetlenné váló forgalmuk – szokásától eltérően jóslásokba sem bocsátkozott a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, a jövő ma a Mol Campusé volt.
| A Mol Campus számokban |
|
Fenntartható?
Ahogy az elnök-vezérigazgató, úgy cégcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója is a jövő szerepéről beszélt az ünnepségen. Ratatics Péter szerint az épület egyszerre szimbolizálja azt, hogy egy átalakulás előtt álló iparágban (a Mol még a Covid előtt fogadta el a körkörös gazdaságra alapuló új stratégiáját, amit épp úgy felülírt az élet, mint minden mást) mennyire fontos a fenntarthatóság – az épület technikai megoldásai mindenképpen ezt a szándékot tükrözik. A munkaterületek 86 százalékát természetes fénnyel látja el az üvegfal, a fűtés/hűtés 35 százalékát talajszondák biztosítják, míg az áramfogyasztást részben az épületre telepített, 9 ezer négyzetméternyi napelempanel segítségével biztosítják. Az épületben található szenzorok segítségével pedig tovább próbálják optimalizálni az energiafogyasztást.
Felmerülhet persze a kérdés, nem lenne-e fenntarthatóbb megoldás egy kisebb irodában meghúznia magát a cégnek, a Mol azonban úgy látja, a Campus nem csak „a jövő irodaháza”, de annak is szimbóluma, hogy egy 21 országban jelen levő multicég Budapesten, Budapestről képzeli el a jövőjét. Az épületet pedig ennek szellemében meg is nyitja a budapestieknek: a tervezett éttermek mellett a fő attrakció a várhatóan tavasszal megnyíló tetőterasz lesz, ahonnan páratlan panoráma nyílt a városra még a decemberi szürkeségben is.
