Miközben a magyar kormány éppen nyakig áll a EU-val folytatott, a pénzügyi támogatásokról szóló tárgyalásokban, a Duma Aktuál sem marad rest. Litkai Gergely vezetésével kidolgoztak egy „trükkjavaslati csomagot”, melyben összegyűjtöttek minden olyan csalafintaságot, amivel be lehet bizonyítani a brüsszeli bürokratáknak, hogy az Orbán-féle Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden a legnagyobb rendben van.
Míg Orbán Viktor famulusai harcban állnak, jogszabályígéreteket igyekeznek euróra beváltani, fogadkoznak és óvatos bizakodással tekintenek a jövőbe, Orbán érthetetlen parancsokat ad ki népének: Demográfia! Migráció! Gender! Háború! Pedig csak annyit kellene mondania: Oszolj! Vélemény.
Egyelőre úgy tűnik, hogy még Orbán Viktor leghangosabb bírálói is készek haladékot adni, mielőtt az EU kiszabná a büntetést, az orosz–ukrán konfliktus árnyékában sok országnak nincs kedve súlyos belső összeütközéshez, írja a Politico elemzése.
A józan belátástól nagyon messze van, mégis teljesíti – papíron – az unió főbb elvárásait Orbán Viktor, hogy hozzájuthasson az ország működőképességéhez nélkülözhetetlen brüsszeli pénzekhez. Ha a mutatvány nem sikerül, első körben 7,5 milliárd eurót veszít a magyar költségvetés.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök éppen tegnap jelentette ki, országa élesen ellenzi, hogy az Unió támogatásoktól fossza meg Magyarországot, írja a lap véleménycikke.
A világlapok bőven és kiemelten foglalkoznak az EU és az Orbán-kormány konfliktusával, a Magyarországnak járó uniós források esetleges megvonásával. Vajon megvezetheti-e Orbán Viktor ismét az Európai Uniót, teszik fel többen is kérdést.
Orbán Viktor esetében nemigen látni, hogy az uniós tagság mérséklően hatna rá. Az elmúlt időszakban olyan rezsimet alakított ki, amely az intoleranciára, a megfélemlítésre, és a tekintélyelvűségre támaszkodik, írja az amerikai lap.
A társadalmak már most a fáradtság jeleit mutatják, és félő, hogy újabb tiltakozások következnek. Összeállnak a gazdasági nehézségek kárvallottjai, az oltás ellenfelei, és azok, akik nem kérnek a bevándorlásból. Ebből még nagy felfordulás lesz, mondta az elismert politológus a Deutsche Wellének.
Konvent, azaz alkotmányozó gyűlés létrehozását javasolta az Európai Bizottság elnöke. Az uniós szerződések módosításának útjára lépne ezzel az EU, amivel azonban nincs kibékülve körülbelül a tagállamok fele. A másik fele és az Európai Parlament azonban komoly politikai nyomást fejt ki az ügyben.
Az EU már több tucat országgal tárgyal vámmentességről, befektetésösztönzésről. Az ukrajnai háború átírta a menetrendet, Brüsszel gyorsítaná az egyezkedéseket.
Összeült az európai energetikai miniszterek tanácsa, hogy megvitassák, mit tehet az EU a növekvő áramköltségek ellen. A négy fő elemből álló javaslat legnagyobb volumenű pontja az, hogy a miniszterek korlátoznák az orosz gáz felvásárlási árát az EU-ban. Erre és a javaslat többi pontjára az Európai Bizottság hamarosan konkrét javaslatot is készít, Szijjártó Péter azonban már most jelezte, a magyar kormány ellenzi az ársapka ötletét.
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei – csendesebben, mint Handó Tünde idején – Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
A jelek szerint nem ajánlott még eleget a kormány az EU-nak, így hétfő éjjel ígéretet tett egy független, korrupcióellenes hatóság létrehozására is, csak jöjjön az uniós pénz. Kérdés, ez már elég lesz-e az EU-nak, illetve hogy egy hatóság mennyiben tudja visszafogni a rendszerbe beépült korrupciót. Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdeztük.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
A német vezetők nemzedékek óta vallják, hogy erősíteni kell az integrációt és az EU többre képes, ha kevesebb hatalom marad a nemzeti kormányoknál. Ez vitatható, de ebből a szempontból a kül- és biztonságpolitika különösen kényes területnek számít. Magyarország és Lengyelország ellenállását pedig másképp is lehet kezelni - fejti ki véleményében a lap külpolitikai rovatvezetője.
Azoknak lett igazuk, akik már az Oroszország elleni nyugati szankciók fél évvel ezelőtti bevezetésekor is arra figyelmeztettek, hogy a büntetőintézkedések rövid távon nem állítják meg Moszkva Ukrajna elleni háborúját. Bár az orosz gazdaság a durva szankciók közepette is jobb állapotban van, mint az elemzők többsége jósolta, hosszabb távon az orosz gazdaság mégis belerokkan a nyugati partnerek hiányába.
Képes-e megfordítani Orbán Viktor a magyarok egyelőre bivalyerős Európa-pártiságát? Épp az ellenzék ad apropót, hogy megpróbálja.
Hiába tetszetősek az első fél év növekedési adatai, több jel mutat arra, hogy a magyar gazdaság fél-egy éven belül recesszióba csúszik – véli László Csaba egyetemi tanár, korábbi pénzügyminiszter, aki szerint az államháztartás finanszírozási költségei megduplázódhatnak. Interjú.
Az elemzők szerint ugyan a következő hónapokban megszülethet a megállapodás Budapest és Brüsszel között az EU-s pénzekről, ám ezzel Magyarország nem jut ki a slamasztikából, hiszen Orbán már előre elköltötte azt a pénzt, amelyre egyelőre csak számít, írja az amerikai lap.
Jóval az uniós átlag felett van a magyarországi infláció, pedig az EU árainak drágulása is rég nem látott mértékű.
