A tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, akkor erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
Megvitatta a külföldi szabotázs és dezinformáció elleni védekezéssel kapcsolatos jelentést az Európai Parlament külföldi befolyásolással foglalkozó bizottsága. Az EU-nak sokat kell változtatnia a külföldi országok besorolása, vagy az átláthatatlan és korrupt struktúrák terén, ha biztonságban akarja tudni magát a jövőben.
A miniszter „őszintén megdöbbent”, milyen „méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek” a magyarországi hatóságokhoz.
„Merkel mamához mész? Sajnálom, de nem ma." A jéghegy csúcsának tartják annak a 25 ezer embernek az esetét, akiket valamelyik európai határon toloncoltak vissza jogellenesen a hatóságok. Ezek az emberek a legkülönbözőbb bántalmazásoknak voltak kitéve. A 25 ezer személyes elbeszélés alapján készült gigantikus kiadvány tanúsága szerint a magyar hatóságoknak is sok van a rovásán.
Az akkumulátorokban is nélkülözhetetlen ritkaföldfémek 98 százalékát jelenleg Kínából importálja az Európai Unió, egy svéd bányavállalat azonban most talált egy olyan lelőhelyet, amellyel ez a függés csökkenthető lehet – ha nem is azonnal.
Új vagyonnyilatkozat, belépők ellenőrzése, minden találkozó bejelentése – többek között ilyen intézkedésekkel szeretne válaszolni a Katargate-ügyre az Európai Parlament.
Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
A 2023 első félévében az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő svédek kereskedelmét foglalta össze összeszerelési utasításként az Európai Bizottság nemzetközi kereskedelmi főigazgatósága.
Gulyás Gergely szerint mindenben úgy jártak el, ahogy az Európai Bizottság kérte, ezért nem értik, most miért akarják a modellváltó egyetemeket kizárni az uniós programokból. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogy a döntést nem a Bizottság, hanem a tagállamok hozták, és határozatukban az is pontosan kiderül, hogy miért. A kormány ugyanakkor nyitott rá, hogy ha mégis ez a kérés, kikerüljenek a kuratóriumokból a politikai felsővezetők.
Jövő héten kezdődik az idei jogalkotói munka az Európai Parlamentben, bár a szakbizottságok egy része már ezen a héten megtartja idei első ülését. Az első döntések egyike az EP-t érintő korrupciós botrányhoz kapcsolódik.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
A kormány már december 15-én megkapta az értesítést, hogy a modellváltó egyetemek nem vehetnek részt az Erasmus és a Horizont programokban, most mégis úgy tesz, mintha váratlanul érte volna az erről szóló döntés. Ráadásul az Európai Bizottság régóta figyelmeztetett a kuratóriumokban ülő fideszes politikusok összeférhetetlenségére, és esélyt is adott a magyar kormánynak, hogy oldja meg a problémát, mégsem történt semmi.
A február elején élesedő, újabb olajszankciók pedig 280 millió eurósra emelik majd az ország napi veszteségeit.
Bár a magyar kormány azt már elintézte, hogy ideiglenesen a magyar diákok ne vehessenek részt az Erasmus-programban, több mint ezer magyar fiatal ingyenes vonatbérletet kapott az EU-tól, amellyel bárhová utazhatnak az Európai Unión belül, illetve a programban részt vesz Izland, Liechtenstein, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is.
Az uniós pénzekért tárgyaló miniszter – aki egyben a veszprémi Pannon Egyetem kuratóriumának elnöke – arról beszélt, hogy az Európai Bizottság eddig hivatalosan nem jelezte, hogy gondot jelentene számára, hogy aktív politikusok is ülnek a kuratóriumokban.
Magyarországgal kapcsolatban orosz és kínai befolyást említi az a dokumentum, amely az EU külföldi hatalmaknak való kiszolgáltatottságát részletezi.
A látogatást a bizottság DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte.
Az intézményeknek azért ment neki az EU, mert a működési modelljük nem garancia arra, hogy átláthatóan is kezelik az uniótól kapott forrásokat.
A dobogó legfelső fokára került a magyar gazdaság 2022-ben az EU-ban: a novemberi 23,1 százalékos éves infláció a legmagasabb az unióban. Sikerült a balti államokat is megelőzni, ráadásul a következő két-három hónap további emelkedést hozhat.
Viszont Olaf Scholz fizetése mellett még ő is elbújhat.
