szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Minden bizonnyal Volodimir Zelenszkij beszéde lesz a legfontosabb téma az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján, noha hivatalosan még meg sem erősítették, hogy az ukrán elnöke a belga fővárosba fog érkezni. Mindenesetre, ha így lesz, akkor Orbán Viktor végre kezet rázhat Zelenszkijjel.

Diplomaták is tanakodnak azon, hogy tulajdonképpen miért van elengedhetetlen szükség ezen a héten EU-csúcsra. Az ugyanis egészen biztos, hogy semmiféle komoly döntés nem fog születni, a felvetett témákról csak eszmecsere lesz. És az is árulkodó, hogy végül a kétnapos csúcsot belesűrítik egyetlen napba, igaz, ehhez nem elég a hagyományos csütörtök délutáni kezdés, már délelőtt megnyitja az ülést Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

A csúcs fontosságát azonban egy esemény nagymértékben növeli: Volodimir Zelenszkij brüsszeli látogatása természetesen kiemelkedő esemény. Hivatalosan azonban szerdán délutánig még nem erősítették meg a hírt, hogy csütörtökön délelőtt tíz órakor Zelenszkij beszédet mond az állam- és kormányfők előtt, aztán pedig az Európai Parlament hirtelenjében összehívott plenáris ülésén szólal fel. A titkolózásnak természetesen biztonsági okai vannak: csütörtökön Brüsszelben lesz 27 állam- és kormányfő, az ukrán elnök és az EP 705 képviselője.

Ugyanakkor múlt héten már volt Kijevben egy EU-ukrán csúcs, amelyen egy közös nyilatkozatot fogadtak el a felek. Ez igazodási pont is a következő időszak együttműködésére, ennél több és konkrétabb vállalásra egyik oldal sem készül a közeljövőben. Ilyen mondatokhoz azonban mindig hozzá kell fűzni, hogy a háború alakulása ezen az állapoton könnyen változtathat.

Az EU-csúcs hivatalos napirendjén három fő téma szerepel:

  • Ukrajna,
  • a migráció és
  • a gazdaság.

Ami biztos, legalábbis forrásaink ezt állítják, szankciókról és a fegyvervásárlást finanszírozó Európai Békekeret további pénzügyi növeléséről nem lesz szó. Az ukrán csatlakozási folyamat minden bizonnyal szóba kerül, de csak a múlt heti megállapításokat fogják ismételni. Vagyis van hét terület, amelyen Ukrajnának erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a konkrét csatlakozási tárgyalások lehetősége egyáltalán szóba kerüljön. Az ukrán lépések írásos értékelése az Európai Bizottság részéről idén ősszel történik majd meg, erről a tagállamok még ebben az évben tárgyalni fognak.

Érdemes most felhívni a figyelmet arra, hogy itt van egy olyan pont, amely érzékeny Magyarország számára: ez pedig a kisebbségekkel való bánásmód. A múlt heti nyilatkozatban már megjelentek azok a mondatok, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkoznak és Ukrajna ígéretet is tett arra, hogy az európai elvárásoknak megfelelő kisebbségi politikát fog folytatni. Azonban erre, pontosabban ennek hiányára hivatkozással a magyar kormány kész blokkolni is a csatlakozási folyamatot, ami további feszültségeket szíthat a tagállamok között.

A béketábor tagjai számára minden bizonnyal fontos, hogy az EU békét akar. A csúcstalálkozó tervezett zárókövetkeztetései között - amelyet az EUrologus látott - szerepel például az, hogy az EU kész támogatni Ukrajna kezdeményezését az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló igazságos békére. Hozzáteszik, hogy Oroszország a mai napig nem mutatott valódi hajlandóságot a tisztességes és fenntartható béke megteremtésére. Éppen ezért az Európai Tanács

támogatását fejezi ki Zelenszkij elnök békeformulája mellett, és megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét amellett, hogy aktívan együttműködjön Ukrajnával a 10 pontos béketerv kidolgozásában.

A szövegben szerepel az is, hogy az Európai Unió támogatja a Béke Formula Csúcstalálkozó ötletét, amelynek célja tulajdonképpen a béketerv végrehajtása.

A gazdasági kérdések között első helyen az amerikai inflációellenes törvényre adandó európai válaszok szerepelnek. 10 ország, közöttük Magyarország aláírt egy dokumentumot, amelyben arra hívják fel a figyelmet a kormányok, hogy ha az állami támogatások ellenőrzése terén lazul is az uniós fegyelem, mindenképpen el kell kerülni a belső piac és a verseny torzulásait. Konkrétan arról van szó, hogy ha egy nagy tagállam - Franciaország, Németország - komoly támogatást ad saját vállalatainak, akkor ezek versenyelőnyhöz fognak jutni az európai piacokon.

Ugyanakkor amellett is érvel ez a tíz ország, hogy a még felhasználható uniós forrásokat - helyreállítási alap hitel-része, kohéziós pénzek - tegyék könnyebben hozzáférhetővé ezekre a célokra.

Kezdetben ezt a csúcstalálkozót még úgy emlegették mint “migrációs csúcs”-ot, később aztán szelídebbé váltak az ambíciók. Mára ott tartunk, hogy igen, lesz szó a migrációról, de csak azokról a részekről, amelyekben egyetértés van a tagállamok között. Mindez persze nem zárja ki, hogy a vita el ne fajuljon és olyan irányba induljon az eszmecsere, amely majdnem felér egy asztalcsapkodással.

A kiinduló pont, hogy létezik az Európai Bizottságnak egy immáron több mint kétéves javaslata, a migrációs és menekültügyi paktum. Ez kilenc jogszabályból áll, amelyek egy részét már elkezdték tárgyalni, de vannak olyan dossziék, amelyeket meg sem nyitottak. A végpont pedig az lenne, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban valamennyi jogszabályt elfogadják, ami a következő év első felére eső belga elnökség időszakát jelenti.  Amely megelőzi a második félévre esedékes magyar elnökségét, valószínűleg nem lenne népszerű dolog, ha ezt a témát nyitva hagynák és a magyar kormányra bíznák a kezelését.

Amiben egyetértés mutatkozik, az a

  • külső határok védelmének megerősítése,
  • az embercsempész bandák elleni küzdelem fokozása,
  • az illegális bevándorlók visszaküldésének felgyorsítása,
  • a származási országokkal való hatékonyabb együttműködés ezen a téren.

A migrációs témának van egy részterülete, amelyben bizonyára nagyon aktív lesz a magyar miniszterelnök. Mégpedig az, hogy az EU fizesse ki a magyar határkerítés árát, ezzel mintegy beismerve, hogy az eddigi bírálatok alaptalanok voltak. Orbán Viktor építhet ezen a téren az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek nemrégiben elmondott európai parlamenti beszédére, amelyben a külső határok védelmére emelt kerítések uniós finanszírozására szólított fel a német politikus. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság is utalt erre a lehetőségre, ő azonban konkrétan a bolgár-török határt említette. De tudunk azonban olyan tagállamokról, amelyek hallani sem akarnak erről. A csúcstalálkozón elfogadni tervezett dokumentumban jelenleg a következőképpen szerepel mindez: “kéri (ti. a Tanács - a szerk.) az uniós alapok és eszközök mozgósítását a tagállamok támogatása érdekében a határellenőrzési képességek és infrastruktúra, a felügyeleti eszközök – beleértve a légi megfigyelést is – és a felszerelések megerősítésében.” Ebbe éppenséggel bele lehet érteni a kerítést is.

Van azonban olyan szófordulat is, amivel nem szokott egyetérteni a magyar kormány: ez pedig a migráció törvényes formáinak támogatása. Most viszont úgy szól a szöveg jelenlegi változata, hogy “gyors cselekvésre van szükség az Európai Unióból és az útvonalak mentén lévő harmadik országokból a származási országokba való hatékony visszatérés biztosításához, az összes vonatkozó uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával – beleértve a diplomáciát, a fejlesztést, a kereskedelmet és a vízumpolitikát, valamint a legális migrációt”.

A tagállamok az előbbieken túl meg fognak emlékezni a törökországi és szíriai földrengések áldozatairól is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!