Rutinos politikai rókához méltóan hozta az első száz napot Giorgia Meloni

Eddig jó – nagyjából így értékelte a média a tavaly október 22-e óta hivatalban lévő olasz kormány, azon belül a miniszterelnök, Giorgia Meloni első száz napját. A mindenkinek kijáró türelmi időszak teljesítményét azért kísérte kiemelt figyelem, mert a magát jobbközépnek nevező koalíció három pártja közül kettőt szélsőjobboldaliként tartanak számon. A kisebbik, a Matteo Salvini vezette Liga túl van a fénykorán, de a nagyobbik, az Olasz Testvérek (FdI) a tavalyi választáson ért csúcsra, némi aggodalmat keltve Európa-szerte.

Az FdI nevéhez tapadt ugyanis a posztfasiszta jelző, noha elnöke, Meloni folyvást hangsúlyozta, hogy pártja, a gyökerei dacára, régóta csak a történelem részének tekinti a fasizmust. Populista kirohanásai, euroszkeptikus szólamai azonban így is sokakat megriasztottak, a német Stern magazin egyenesen „Európa legveszélyesebb asszonya” képaláírással tette címlapra az FdI vezérét a választás előtt.

Péter Tamás: A technopopulizmus lehet a populisták új mentsvára

A populista és technokrata politikai cselekvés társulása egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen forgatókönyv lett volna. A szükség és az érdekek azonban olykor törvényt bontanak, a technopopulizmus az utóbbi néhány évben pedig már eredményeket is fel tud mutatni. Ennek legutóbbi példája a Giorgia Meloni és Matteo Salvini nevével fémjelzett szövetség olasz választásokon elért sikere.

Meloni a pártja győzelmét követően megnyugtatta azonban a kedélyeket, már csak országa jól felfogott érdekében is. Tíz nappal miniszterelnöki esküje után az első útja Brüsszelbe vezetett – Budapestre viszont az előzetes várakozások ellenére nem jutott el –, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hallhatta tőle, hogy Olaszország tartja magát európai uniós kötelezettségeihez. Ez igen jól hangzott azok után, hogy Meloni a kampányban még úgy fogalmazott, ha nyer, akkor Brüsszelben vége lesz a jó világnak, amire Von der Leyen azzal vágott vissza, hogy megvannak az eszközeik egy negatív irány kezelésére.