A helyben topogástól a többsebességes Európai Unió létrehozásáig terjednek azok a lehetőségek, amelyek előtt ezekben a hetekben nyílik meg az út. Az uniós állam- és kormányfők júniusban már napirendre veszik az uniós alapszerződések módosítását, amelyet egyrészt európai polgárok szorgalmaznak, másrészt pedig több tagállam is – élükön Franciaországgal. A francia elnök azonban egy konföderatív Európa képét is felvázolta, amelyben helye lehet az EU-ból kilépett briteknek és az EU-tól még mindig fényévekre lévő Ukrajnának, vagy Moldovának és Grúziának is. A téma évekig velünk marad.
Több mint egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság útjára indította a Konferencia Európa Jövőjéről elnevezésű rendezvénysorozatot, amelynek keretében kilenc nagy témakörben kérték ki az európaiak véleményét. Tagállami és uniós szinten is nagyon sok rendezvényt tartottak – több mint 600 ezer résztvevővel –, várták az ötleteket, vitáztak róla, próbálták mindezeket rendszerezni. Végül megszületett az eredmény, ami 49 témakörben 325 konkrét intézkedésre vonatkozó javaslatot jelent. Ez az, amit az európai polgárok akarnak.
Az előttünk álló szakaszban az uniós intézmények - elsősorban a tagállamok és az Európai Bizottságról van szó, mert az Európai Parlament támogatja a csomagot - kialakítják az álláspontjukat és válaszolnak a polgároknak. A következő reakciók születhetnek, lesznek témák, amelyekkel kapcsolatban
Most a legutolsó ponttal foglalkozunk, vagyis az alapszerződések megváltoztatásával. Előbb azonban tegyünk egy kitérőt és nézzük meg, hogy az elmúlt három évtizedben milyen szerződésmódosításokon esett át az EU.
Ezt az Európa-napot egyszer még az Orbán-kormány is megemlegetheti
A május 9-i Európa-nap az Európai Unió békéjét és egységét ünnepli. A mostani fontosabb, mint a többi, ugyanis ezen a napon kapják meg az EU vezetői az Európa jövőjéről szóló konferencia nevű kezdeményezés javaslatait. Ez a szövetség eddigi talán legdemokratikusabb javaslatcsomagja, ugyanis teljes mértékben az unió polgárai alkották.
A ma ismert Európai Unió története az 1992-es Maastrichti Szerződés, avagy hivatalos nevén a Szerződés az Európai Unióról aláírásával kezdődött. Ez a szerződés egybeolvasztotta az Európai Közösségek néven azelőtt is részben összekapcsolódó három európai együttműködést: az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia Közösséget, az Euratomot. Ezen együttműködések fúziója alkotja az Európai Unió első alappillérét, amelyet a Maastrichti Szerződés további két pillérrel egészített ki. Az Unió akkor 12 tagállama megegyezett egy közös kül- és biztonságpolitika és egy bel- és igazságügyi együttműködés létrehozásában is, ezek alkotják a másik két pillért. Ekkor nyerte el mai formáját az Európai Parlament és választják közvetlenül az EP-képviselőket. Az EP társ-döntéshozatali jogot is kapott.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
