Az EU gazdaságának kilátásai a háború kitörése előtt hosszan tartó és erőteljes bővülést mutattak. De az Ukrajna elleni orosz invázió új kihívásokat teremtett, holott az unió éppen kilábalt a világjárvány gazdasági hatásaiból. A nyersanyagárak további növekedése, az újonnan okozott ellátási zavarok mind növelik a bizonytalanságot – áll az Európai Bizottság tavaszi előjelzésében. A reál-GDP növekedése mind az EU-ban, mind az euróövezetben 2022-ben 2,7%, 2023-ban pedig 2,3% lesz, ez 1,3 illetve 0,5 százalékos csökkenés az előző negyedévben közzétett prognózishoz képest.

Az infláció 2021 eleje óta felgyorsult. A 2021 utolsó negyedévi 4,6%-ról 2022 első negyedévében 6,1%-ra nőtt. Az euróövezet összinflációja áprilisban 7,5%-ra emelkedett, ez a legmagasabb ráta a monetáris unió történetében. A pénzromlás várhatóan jövőre tér vissza a 3 százalék körül tartományba.

A magas energiaárak hatásának mérséklését és az Ukrajnából menekülők támogatását célzó intézkedések költségei ellenére az EU összesített államháztartási hiánya 2022-ben és 2023-ban tovább csökken. Tavaly 4,7 százalék volt ez az érték, ami jövőre 2,5 százalékra mérséklődik. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2022-ben körülbelül 87%-ra, 2023-ban pedig 85%-ra csökken, ami lényeges visszaesés a két évvel ezelőtti 92 százalékhoz képest.

A háború okozta hatások kimenetelét egyelőre nagyon nehéz megbecsülni. Az Európai Bizottság szerint az energiaellátás lehetséges zavarain felül az ellátási láncok vártnál súlyosabb problémái és a nem energiatermékek – különösen az élelmiszerek – árának további emelkedése további lefelé irányuló nyomást gyakorolhat a növekedésre, és felfelé irányuló nyomást az árakra.

Ami a magyar adatokat illeti, tavaly még 7 százaléknál is nagyobb (7,1 százalékos) növekedést várt Brüsszel, ezt azonban erre az évre visszamódosították 3,6 százalékra, jövőre pedig 2,6 százalékot jósolnak. Az infláció idén 9, 2023-ban pedig 4 százalék körül várható. A magyar gazdaságot számos tényező befolyásolja kedvezőtlenül, a háztartások kevesebbet fognak költeni, mert az év eleji jóléti intézkedésekből származó pénzek részben elfogynak, részben pedig erodálja a magas infláció. A folyó fizetési mérleg hiánya ebben az évben Brüsszel szerint a GDP 5,5 százaléka lesz, a magas nyersanyagárak, az Oroszországgal szembeni szankciók és a gyengébb külső kereslet miatt.

Az Európai Bizottság a hatósági árak fenntartásával számol idén és jövőre is, ez azonban az inflációt növelni, a GDP-t pedig csökkenteni fogja. A rezsicsökkentés miatt pedig számottevő veszteségre számítanak az állami közműveknél, ami miatt idén a GDP 1,1, jövőre pedig 0,7 százalékát kell a veszteségek pótlására fordítani.

Talán meglepő módon, az előrejelzés elkészítésekor az eddig visszatartott helyreállítási alap forrásaiból végzett beruházásokat is figyelembe vették.