Orbán Viktor oligarcháiról, a közpénz lenyúlásáról, de a kínai és orosz befolyásról is szó volt a lengyel közcsatorna, a TVP műsorában. A „Magyarország szégyensapkát kap?” felvezetésű anyag keményen kritizálta az Orbán-kormány uniós ténykedését is.
Közel 800 milliárd eurót költene erre az Európai Bizottság elnöke.
Ez a hét páratlanul fontos a háború utáni történelemben, mert hosszú időkre meghatározza a földrész sorsát. Most derül ki ugyanis, hogy képes-e a kontinens a saját jogán geopolitikai tényező lenni, vagy pedig marad gazdasági tömörülés, tényleges politikai befolyás nélkül.
Megint valami olyan spirálba hergelte bele magát Orbán Viktor, amiből lehetetlen kitörni, nem mintha lenne ilyen szándéka. Az elmúlt napok világpolitikai fejleményei és a várhatóan felgyorsuló események centrifugális ereje arra a külső ívre szorítja a magyar “diplomáciát”, ahonnan már a bekiabálások sem hallatszanak.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint Magyarországon soha nem fordulhat elő, ami Lengyelországban, hogy a Brüsszel irányítja az ország vezetőit.
Egy új szövetség keretei körvonalazódtak Londonban, amely szerint Ukrajna biztonsága az európai biztonság alapja. A résztvevők elkötelezettek amellett, hogy ez az együttműködés a jövőben is aktív lesz.
A magyar miniszterelnök felbátorodott Donald Trump miatt, és ennek súlyos következményei lehetnek.
A Fidesz frakcióvezetője beszélt a készülő „brutális” törvényekről, Magyar Péterről pedig azt mondta, hogy az egyik legirritálóbb fideszesből a legszerethetőbb baloldali lett.
Nem egészen ez történt.
Levelet küldött az Európai Tanács elnökének a magyar miniszterelnök.
Korlátozza a LIFE program felhasználhatóságát civil lobbitevékenységre Brüsszel. Ez azért különösen problémás, mert a nagyvállalatok feneketlen lobbibüdzséivel szemben a zöld civilek nagyságrendekkel kisebb forrásokkal rendelkeznek.
Az egyik legaktívabb fideszes képviselőt küldi az USA-ba a kormány a külföldi befolyást vizsgálni, aki korábban sajtósként dolgozott már Brüsszelben, és részt vett zaklatás elleni képzésen is.
Ezentúl a „szuverenista reformfolyamatot” kell előmozdítania.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kiküldte meghívólevelét a tagállami vezetőknek a jövő csütörtöki, brüsszeli rendkívüli uniós csúcsra. Costa nemcsak az európai fővárosokba, hanem Kijevbe is küldött egy meghívót.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint a bíróságnak ki kell mondania, hogy Magyarország az ENSZ-ben egy szavazás során megszegte uniós kötelezettségeit, és megsértette az EU hatásköreit.
A külügyminiszter szerint Brüsszelben az emberek „alkalmatlanok és főleg gyávák”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az embereknek” hozzá hasonlóan borzasztóan rossz a véleménye az Európai Unióról.
Az amerikai elnök szerint az EU azért jött létre, hogy szívassa az Egyesült Államokat.
Körülbelül félórás videokonferenciát tartottak szerda délelőtt az uniós állam- és kormányfők. Szijjártó Péter úgy csinált, mintha Orbán Viktor valahol egészen máshol lenne.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
