Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Sem Magyarország, sem Szlovákia energiabiztonsága nem sérülne az orosz energiáról való közös, EU-s leválással, viszont mindkét Moszkva-barát állam eurószázmilliós nagyságrendben bukna el profitot, vonta le a következtetést a Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) friss, közös tanulmánya, melynek eredményeit a Politico ismertette.
A két független európai agytröszt elemzése megállapítja, hogy mindkét államnak bőségesen a rendelkezésére állnának alternatív energiaforrások, egyszerűen csak nem hajlandóak élni velük. Leválás helyett a szankciós mentességeket kihasználva pont, hogy csak még jobban elmélyítették az Oroszországtól való függést.
A Kreml számára ez busás hasznot jelentett. A kutatás szerint Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta Magyarország és Szlovákia csak a nyersolaj után együtt 5,4 milliárd eurónyi adóbevétellel szponzorálta Moszkvát, ami elég 1800 Iszkander-M rakéta költségeinek fedezésére.
„Magyarország és Szlovákia sem mutatja az orosz nyersolajtól való elszakadás valódi jeleit annak ellenére, hogy az EU jogi szövege kimondja, hogy épp ez volt a mentességük biztosításának a célja” – vonják le a következtetést a kutatók. „Magyarország az invázió előtti 61%-ról 2024-re 86%-ra növelte az orosz nyersolajtól való függőségét, Szlovákia pedig továbbra is csaknem 100%-ban függ a moszkvai ellátástól” – írják.
Budapest és Pozsony az alternatív források felhajtása helyett az orosz fosszilisokhoz való folyamatos hozzáférésért lobbizott, miközben több százmillió dollárt keresett különféle kiskapuk révén. A tanulmány külön említi a Molra kivetett extraprofitadót, mellyel a magyar kormány a sokáig jelentősen olcsóbb orosz Ural és a drága nyugati Brent olaj ára közti különbséget sarcolta meg.
Az EU tervére, mely értelmében 2028-ra teljesen szakítani kell az unióban az orosz energiával, mindkét állam heves ellenállással reagált, energiabiztonsági és árfelhajtó hatást emlegettek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig szuverenitási aggályokat is emlegetett. Orbán Viktor, majd hozzá csatlakozva Szijjártó emellett azt is állította, hogy az orosz forrásokról való leválás kivégezné a rezsicsökkentést. Szijjártó szerint a nem orosz forrásból való beszerzések évi 600 milliárd forinttal növelnék meg az energiaimportunk költségeit.
Hogy mennyire lehet valós ez a 600 milliárdos pluszköltség, hogy Magyarország technikailag mennyire van felkészülve az orosz energiáról való teljes leválásra, hogy pontosan mi áll az uniós tervezetben, és hogy tényleg annyi lenne-e a rezsicsökkentésnek, arról nemrég részletes cikket írtunk, mely itt olvasható.
