Az Európai Bizottság közzétette a tavaszi gazdasági előrejelzését az egész EU-ra és minden tagállamra nézve. Európai szinten idén továbbra is szerény ütemben növekszik az uniós gazdaság, 2026-ban pedig a növekedés várhatóan felgyorsul, a fokozott világpolitikai bizonytalanság és a kereskedelmi feszültségek ellenére.

A Bizottság 2025. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a reál-GDP 2025-ben az EU-ban 1,1%-kal, az euróövezetben pedig 0,9%-kal nő, ami nagyjából a 2024-ben mért ütemnek felel meg. A növekedés 2026-ban az EU-ban várhatóan 1,5%-ra, az euróövezetben pedig 1,4%-ra gyorsul. Az euróövezetben a 2024-es 2,4%-ról 2025-ben átlagosan 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,7%-ra lassul az infláció, míg az EU-ban a 2024-es kissé magasabb szintről 2026-ban valamivel 2% alá csökkenve hasonló dinamikát követ majd.

Ami Magyarországot illeti, az Európai Bizottság úgy fogalmaz:

A gazdasági fellendülés nehézségekkel néz szembe.

A reál-GDP 0,5%-kal nőtt 2024-ben, amit a jelentős béremelések és a stabil fogyasztás is segített. Ezzel szemben a beruházások csökkentek a bizonytalan üzleti környezet és a közberuházások csökkentése miatt. Az export továbbra is lassú maradt a gép- és járműexport gyenge teljesítménye miatt. A gazdasági aktivitás 2025 első negyedévében becslések szerint 0,2%-kal csökkent negyedéves összehasonlításban, részben az ipari termelés visszaesése miatt. A prognózis szerint

a GDP növekedése várhatóan 0,8% lesz 2025-ben és 2,5% 2026-ban.

Az értékelés szerint várhatóan továbbra is a magánfogyasztás marad a növekedés elsődleges forrása, amelyet a személyijövedelemadó-mentességek és -kedvezmények támogatnak. A beruházások – különösen a vállalatok beruházásai – korlátozottak lesznek 2025-ben, de 2026-ban új erőre kapnak, ha a globális kereskedelmi bizonytalanságok enyhülnek, és a kormány által támogatott építkezések fellendülnek.

A kockázatok között van a visszafogott külső kereslet, ami különösen fontos Magyarország kereskedelmi kitettsége és a globális ellátási láncba való mély integrációja miatt a kulcsfontosságú ágazatokban. Ugyancsak teher az inflációs nyomás, amelyet a magas béremelések és egyéb, a kormány által finanszírozott politikai intézkedések súlyosbítottak. A munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,5%-ra emelkedett, miközben a betöltetlen álláshelyek száma csökkent. A nominálbérek növekedése várhatóan 2025-ben és 2026-ban is magas marad, amit a 2025-ös további 9%-os minimálbér-emelés, a szűk munkaerőpiac és a közszféra béremelései eredményeznek.

A harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) alapján számított infláció átlagosan 3,7% volt 2024-ben, az energia- és élelmiszerárak nélküli HICP-infláció elérte az 5,9%-ot. Az infláció 2025 első negyedévében emelkedett a jövedéki adók emelése, az élelmiszer-infláció fellendülése és a szolgáltatási infláció árai miatt. A belföldi kereslet és az emelkedő élelmiszerárak várhatóan magas szinten tartják az inflációt 2025-ben is.

A költségvetési hiány a GDP 6,7%-áról (2023) 4,9%-ra (2024) csökkent, főként az energiatámogatásokra fordított alacsonyabb kiadások és a közberuházások elhalasztása miatt. 2025-ben a hiány várhatóan tovább csökken 4,6%-ra. Az elsődleges kiadások növekedése várhatóan továbbra is magas marad a közszféra béremelése és a növekvő működési kiadások eredményeként. 2026-ban a hiány várhatóan kismértékben, a GDP 4,7%-ára nő, a közelmúltbeli új szakpolitikai intézkedések hatására. A jövedelemadókból származó bevételek jelentősen csökkenni fognak az anyák személyijövedelemadó-mentességének tervezett bevezetése és a családi adókedvezmény emelése miatt, ami összesen a GDP becslések szerint 0,6%-át teszi ki. Ezeket részben ellensúlyozza a 2025-ben lejáró ágazati adók meghosszabbítása.

A GDP-arányos adósság 2024-ben nőtt, részben a forint gyengülése és a budapesti repülőtér felvásárlása miatt. A várakozások szerint 2025-ben tovább emelkedik a GDP 74,5%-ára, mivel az előző évben felhalmozódott nagy összegű készpénzes kamatfizetések esedékessé válnak.

Összességében elmondható, hogy a magyar adatok uniós összevetésben a mezőny utolsó harmadába helyezik a magyar gazdaságot. Ugyanakkor például az idei 0,8 százalékos GDP-növekedés messze a legrosszabb adat a régióban, a lengyel gazdaság 3,3, a román pedig 1,4 százalékkal fog nőni. A beruházások terén talán még kilátástalanabb a helyzet, az erre az évre várt 1,5 százalékos csökkenés a legalacsonyabb adat az EU-ban, a régióban pedig mindenhol növekedni fog ez a mérőszám, Lengyelországban például 6,9 százalékkal, ami a harmadik legnagyobb adat EU-szerte.