„A magyar kormány sodródása az orosz stílusú elnyomás felé: a szólásszabadságra és a demokratikus részvételre leselkedő törvényhozási fenyegetések” – ez volt a címe a sürgősséggel napirendre vett témának, amelyet az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták és a Zöldek javasoltak megvitatni szerdán az Európai Parlamentben. Arról, hogy ezzel az üggyel módosítják a napirendet, a képviselők kézfeltartással, jól látható többséggel döntöttek.

Ez már a sokadik vita volt a magyar jogállamiság állapotáról, annyiban azonban ritkaságnak számított, hogy általában csak már hatályban lévő magyar intézkedéseket vizsgálnak a képviselők – ezúttal azonban egy tervezetet vitattak.

A tagállamok tanácsának nevében a soros elnökséget betöltő lengyel kormányt képviselő Adam Szlapka miniszter kijelentette:

a jogállamiság az európai közös értékek lényege, közös felelősségünk, hogy megvédjük és előmozdítsuk a tagállamainkon belül.

Ő az átláthatóságinak nevezett törvénytervezetet nem elemezte, de előrevetítette, hogy jövő kedden ez a téma is felkerül majd az Általános Ügyek Tanácsának témái közé, amikor a magyar jogállamiság helyzetét taglaló 7-es cikk szerint eljárás keretében, nyolcadik alkalommal tartanak majd meghallgatást.

Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa beszédében leszögezte, hogy „a civil társadalom és a független sajtó fontos szerepet játszanak a fékek és ellensúlyok rendszerében, azért is fontosak, hogy el lehessen számoltatni azokat, akik hatalmon vannak”. McGrath hozzátette, hogy az átláthatóság fontos dolog, amivel azonban nem lehet visszaélni azért, hogy szűkítsék a civil társadalom terét, a szólás- és sajtószabadságot vagy a gyülekezési jogot. Emlékeztetett arra, hogy a Bizottság a Szuverenitási Hivatal miatt az Európai Bíróság elé utalta Magyarországot, s az ügyet a Bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja.

Az átláthatósági törvényről azt mondta, hogy a fejleményeket nyomon követik, és nem fognak habozni, hogy lépéseket tegyenek, ha az uniós jogok garantálásáért kell fellépni.

Az Európai Néppárt nevében Tarr Zoltán, a Tisza Párt képviselője szólalt fel, aki úgy értékelet, hogy ez a fejlemény az Orbán-rezsim sokadik demokráciaellenes lépése, és azért teszi mindezt a kormány, mert érzik a vesztüket és kapaszkodnak a hatalomba.

Ez a tervezet nem más, mint újabb putyini eszköz arra, hogy a Fidesz-csatlósok önkényesen külföldi ügynöknek bélyegezzenek bárkit, megalapozatlanul

– jelentette ki. A Szociáldemokraták nevében a Demokratikus Koalíció képviselője, Molnár Csaba úgy kezdte mondandóját, hogy „a kormány szerint nem az a baj, hogy szétlopták az országot, hanem az, hogy az újság ezt megírja”. Szerinte ha mindezt meg lehet tenni, ha be lehet tiltani a szabad sajtót és az ellenvéleményt egy EU-s országban, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy létezik-e még az Európai Unió.

Dömötör Csaba a Fidesz részéről az előzmények fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte az Európai Bizottság a USAID mintájára „liberális baloldali csoportokat pénzel, amelyek politikai tevékenységet végeznek, főleg választások idején”. Dömötör azt mondta, hogy ennek semmi köze a civil társadalomhoz, mert az alulról szerveződik.

Szeretnénk Brüsszelben is átláthatóságot, hozzák nyilvánosságra a támogatott médiumok listáját is, mert a valódi civilek viselik ezt a számlát

– figyelmeztette az Európai Bizottságot. A vita során megfigyelhető volt, hogy akik a magyar kormány védelmében emeltek szót, azok arról beszéltek, hogy Magyarországnak joga van saját törvényeket alkotni, az EU-nak pedig el kell számolnia a különböző korrupciós, vagy korrupciógyanús ügyekkel, mint például a Katargate vagy a Huawei-botrány, illetve Ursula von der Leyen sms-ezése a Pfizer vezérigazgatójával.

A belga liberális Sophie Wilmés tagja volt annak delegációnak, amely nemrégiben Magyarországon járt, és annak tapasztalatait látta visszaköszönni a vitában.

A kormány nem választ adott a legitim kérdésekre, hanem támadott. Eltűnik majd a kritikus média, ez nem átláthatóság, hanem cenzúra. Ha nem lehet a kormánnyal szembeni véleményeket kifejezni, az nem demokrácia

– fogalmazott. Felszólalt Borvendég Zsuzsanna is a Szuverén Nemzetek Európája frakció nevében. A Mi Hazánk képviselője védelmébe vette Orbán Viktort, aki szerinte a külföldi befolyást akarja megállítani. Sőt, felszólította a magyar kormányt, menjen tovább ezen az úton: „De ez még kevés, mert a globalisták korlátozzák a véleménynyilvánítást, ez ellen is fel kell lépnünk, hiszen Magyarország örökké szabad.”

A magyarországi jogállamisági jelentéstevő, a holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik úgy látja, hogy Orbán Viktor az orosz stílusú elnyomást akarja behozni, az európai értékek terjesztői ellen akar fellépni. Hasonlót gondol párttársa, a német Daniel Freund, aki így fogalmazott:

Arra várunk, hogy Orbán úgy imitálja Putyint, hogy az ellenzéki politikusok kiessenek az ablakon? Attól tartok, ez már nincs olyan messze.

Sok EP-képviselő a magyar kormány bírálata mellett az Európai Bizottság és a tagállamok határozottabb fellépését várja el, akár a pénzek teljes befagyasztásával, illetve Orbán Viktor és a magyar kormány szavazati jogának megvonásával.

Érdekesség, hogy spontán felszólalások között a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt képviselői nagyon vehemensen álltak ki Orbán Viktor mellett. Az AUR magyarellenes elnökjelöltjének, George Simionnak győzelme esetén nemrég együttműködést ajánlott fel Orbán – aztán Simion elveszítette a választások második fordulóját. Diana Șoșoacă, az AUR képviselője sorsközösséget vállalt a magyar miniszterelnökkel:

Miért nem zárják ki Romániát és Magyarországot? Tartsák tiszteletben országom történelmét, Orbánnak gratulálok, rendet vezet be, ezt várja el a magyar hagyomány.

Mióta Halász János a múlt héten benyújtotta a tervezetet, mindenki, a cégektől a civileken át a sajtóig azt találgatja, hogyan hathat rá a Fidesz új törvénye, amit a sajtóban sokfajta néven emlegetnek Lex Putyintól üldözési törvényig. A törvényt június 10–12. között fogadják el, majd ha az államfő aláírja, június közepére hatályba is lép. Pedig jelen formájában csak arra jó, hogy levadásszák vele a független szervezeteket – hangzott el a HVG podcastjában, a Fülkében. A javaslat ellentmondásairól, kitapintható céljairól itt írtunk, ez pedig a HVG főszerkesztőjének írása a 21. lapszám elejéről: