#feminizmus

Egészen máshogy nézne ki egy város, ha nőkre tervezik

A nők szempontjait is figyelembe vevő várostervezésé a jövő, de hogy jutunk el odáig, ha itthon például az építészszakma fontos pozícióiban még mindig a férfiak dominálnak, a megbízásokat középületek tervezésére is inkább ők kapják? Az Egyesült Államokban a first ladynek meg még mindig a leglátványosabb feladata a Fehér Ház csinosítgatása. Két építésznővel, a Nanavízió munkatársaival, Pajer Nórával és Soltész Noémivel beszélgettünk.







Megmagyarázta az MTA, miért nincs egyetlen nő sem az új rendes tagok között

26 új rendes tagot választott a Magyar Tudományos Akadémia, de a tagok között kizárólag férfiak szerepelnek. Ezen felháborodva lemondott a Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról Kende Anna szociálpszichológus. Az MTA most megmagyarázta a nők hiányát: a kialakult helyzet még a nők érvényesülését segítő lépések bevezetése előtti állapotokat tükrözi.


A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?

A gyermekkor alatt végig arra biztatják a kicsiket, hogy a nemük által meghatározott játékokkal játsszanak, és a nemükhöz illőn viselkedjenek. Mi történik, ha úgy szeretnénk felnevelni a gyerekünket, hogy az érdeklődését és személyiségét ne a társadalom határozza meg? Mit mondanak erről a kérdéskörről neves feministák? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.


Most épp a felszabadult női libidó az ország legnagyobb ellensége

Nyomorult jövő elé néznek azok a nők, akik fiatalkorukban csak élvezték a szexet, és nem gondoltak a gyerekszülésre, pont, mint a Szex és New York szereplői – figyelmeztettek az előadók a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket? című konferenciáján. A migránsok és Soros után itt az új ellenség: a női szexualitás.





Mi az az anyaseb, és hogyan gyógyítható?

Férfiközpontú társadalmunkban a nők többsége önbizalomhiánytól és kisebbségi érzéstől szenved, tanult szerepeit pedig öntudatlanul továbbörökíti a következő generációra. A lányok sok esetben félnek megvalósítani az álmaikat: ez a nemzedékről nemzedékre átadott sérülésegyüttes az anyaseb. Az ördögi körből azonban ki lehet törni – mutat rá Bethany Webster feminista gondolkodó. Az alábbiakban az Anyaseb című könyv bevezetőjét adjuk közre szerkesztett formában.





Női szerepeink: találkozik valahol az élet és a sorozatok valósága?

Férfivá fel kell nőni, de nőnek születni kell, tartja a mondás, a valóságban azonban kicsit több a munkája az utóbbinak is, sőt. Bár a szavazati jogot megkaptuk, tanulhatunk, dolgozhatunk, és érzelmek alapján dönthetünk a házasság vagy a válás mellett, a helyzet ma sem teljesen rózsás. Mutatjuk, mindez hol tart most a való életben, és hol a filmek világában.


Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?

Bár a nők keményen harcoltak a szexuális szabadságért, az egyéjszakás kapcsolatoknak még mindig negatív a felhangja, főleg, ha egy nőről van szó. Mit mondtak vagy mondanának neves feministák arra, hogy a társadalom továbbra is kettős mércével méri a szexuális partnerek számát a nők és a férfiak esetében?


Miért akarok mindig új ruhát venni?

A ruházat évszázadok óta többféle jelentéssel bír a nők számára. Volt az elnyomás eszköze, felöltöztetve a nőket a társadalom által elvárt kép szerint. Ugyanakkor a ruhák lehetőséget adnak az önkifejezésre, hogy megmutassuk, kik vagyunk valójában. A világ legtöbb részén még most is egymás mellett jelenik meg ez a két szerep. Hogyan látják ezt a kérdéskört neves feministák?