A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 3-án közzétette az újonnan megválasztott rendes tagok listáját. A névsorban 26-ból 26 esetben férfi név szerepelt. Ezen felháborodva Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója közölte, hogy lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról. „Így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma 0” – írta Facebookon.
Az MTA ezt követően közleményt küldött a szerkesztőségünknek, melyben megindokolta, miért nem választottak be a rendes tagok közé egyetlen nőt sem. Azt írják, hogy régen valóban voltak az akadémiának mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén, de Lovász László akadémiai elnökként már lépéseket tett azért, hogy változtasson a helyzeten. A jelenlegi elnök Freund Tamás is támogatja elődje kezdeményezését. Ezeknek a bizonyos lépéseknek (nem nevezik meg, melyek ezek) az eredménye „már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült”.
Csakhogy ahhoz, hogy valaki rendes taggá váljon, levelező tagként jelentős tudományos eredményeket kell elérnie. Jellemzően ez 3 évnél is több időt vesz igénybe, magyarán annak kevés az esélye, hogy „egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak” – fogalmaznak. (Az akadémia a közleményében nem tér ki rá, hogy a 2019-ben levelező taggá választott női kutatók közül miért nem került be egy se az új rendes tagok közé).
Hozzáteszik: „Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi”.
Közleményük végén hangsúlyozzák, hogy a fiatal kutatónők megtartását, akik a gyerekvállalás miatt gyakran kiesnek a kutatói gyakorlatból, több akadémiai kezdeményezés is segíti, mint a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, illetve a Fiatal Kutatók Akadémiája is „kiemelt témaként kezeli a problémát”.
