#feminizmus


Női szerepeink: találkozik valahol az élet és a sorozatok valósága?

Férfivá fel kell nőni, de nőnek születni kell, tartja a mondás, a valóságban azonban kicsit több a munkája az utóbbinak is, sőt. Bár a szavazati jogot megkaptuk, tanulhatunk, dolgozhatunk, és érzelmek alapján dönthetünk a házasság vagy a válás mellett, a helyzet ma sem teljesen rózsás. Mutatjuk, mindez hol tart most a való életben, és hol a filmek világában.


Mi a baj az egyéjszakás kalandokkal?

Bár a nők keményen harcoltak a szexuális szabadságért, az egyéjszakás kapcsolatoknak még mindig negatív a felhangja, főleg, ha egy nőről van szó. Mit mondtak vagy mondanának neves feministák arra, hogy a társadalom továbbra is kettős mércével méri a szexuális partnerek számát a nők és a férfiak esetében?


Miért akarok mindig új ruhát venni?

A ruházat évszázadok óta többféle jelentéssel bír a nők számára. Volt az elnyomás eszköze, felöltöztetve a nőket a társadalom által elvárt kép szerint. Ugyanakkor a ruhák lehetőséget adnak az önkifejezésre, hogy megmutassuk, kik vagyunk valójában. A világ legtöbb részén még most is egymás mellett jelenik meg ez a két szerep. Hogyan látják ezt a kérdéskört neves feministák?




Ha mindketten dolgozunk, miért nekem kell elvégeznem a házimunkát?

Kutatások szerint azokban a háztartásokban, ahol a férj több házimunkát végez, a feleség boldogabb, a házasság pedig kiegyensúlyozottabb. Ennek ellenére még mindig általános elvárás, hogy az otthoni teendők nagy részét a feleség végezze. Mit mondtak erre a helyzetre neves feministák a 20. század folyamán?









A nők menthetik meg az iszlámot

Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.


Inspirál vagy irritál? - Az emancipáció megosztó élharcosai és visszás nőtörténetek

Híres nők, akik a kiállásukkal meggyőznek: nem vagy egyedül a problémáiddal. Vallási vezetők, akiknek a hatására elhiszed, hogy élhetünk egy humánusabb, boldogabb világban. Gyerekkönyvek, amelyek azt üzenik: a világ és a lehetőségeid tágasabbak, mint ahogy azt a hétköznapokban érzékeled. Műalkotások, amelyek felébresztik a régóta benned szunnyadó kreativitást. A szomszéd nő, aki kifogyhatatlan derűvel és lazasággal terelgeti a három gyerekét – és a férje, aki ugyanezt teszi. Példát mutatnak, kimozdítanak a szokásos kereteid közül, felemelnek. Inspirálnak.


Érdekes elmélet: ezért van női hangjuk a telefonoknak?

Bár manapság már nem olyan éles a határ a női és a férfi szerepek között, a technológiai vállalatok halványan továbbra is különbséget tesznek köztük. Például azzal, hogy javarészt női hangú digitális asszisztenst működtetnek.


60 éves Barbie, az ördög műanyag kishúga

Kevés gyerekjáték váltott ki annyi indulatot, mint ez a műanyag baba. A ma 60 éves Barbie-t a kritikusai felelőssé teszik a kislányok testképzavaraiért, nyílt szexualitással vádolják, az ostoba szőke prototípusát látják benne. Pedig amikor tervezője egy felnőtt nőt formázó babát adott a kislányok kezébe, azt akarta, hogy az önálló, sikeres nő szerepmodelljét testesítse meg.


A szobor, amely gyógyítja a nőket

Az embereket kővé dermesztő Medúza alakja szörnyetegből a női harag szimbólumává vált. A folyamat egyik látványos állomása Luciano Garbati szobra, amelynek elkészítésekor a művész csavart egyet az eredeti történeten: nála Medúza győzi le Perszeuszt. A Me Too hatására a szobor meghódította az internetet, és sok nő vall például arról, milyen katartikus folyamatokat indított el benne az alkotás. Erről is kérdeztük az argentin-olasz Luciano Garbatit.