Az internetet eredetileg jó dolgokra találták ki: egy új világ, ahol az emberek ítélkezés nélkül, szabadon kommunikálhatnak. Bárki, aki megosztotta már a véleményét online, megerősítheti, hogy az internet végül nem ez lett. Mit mondanak az online kommunikáció állapotáról a feministák?
Kutatások szerint azokban a háztartásokban, ahol a férj több házimunkát végez, a feleség boldogabb, a házasság pedig kiegyensúlyozottabb. Ennek ellenére még mindig általános elvárás, hogy az otthoni teendők nagy részét a feleség végezze. Mit mondtak erre a helyzetre neves feministák a 20. század folyamán?
Annak ellenére, hogy a házasság szabályrendszere sok helyen már lazább, a névváltoztatás még mindig fontos része a házasság intézményének. Mit gondolnak erről a hagyományról a feministák?
Bár a randevúzás történelmi szemszögből új jelenség, megvannak a saját, nemiszerep-alapú „szabályai”. Például a férfiaktól még ma is elvárják, hogy fizessenek, a nőktől pedig, hogy ezt hagyják. Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.
A jelenség azért furcsa, mert egy teljesen idegen ember az intimitás hamis érzetét keltve szólít meg minket, holott semmilyen kapcsolatban nem állunk az illetővel. De mi ebben a zavaró? Egyáltalán, miért csinálják ezt a férfiak? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.
A tárca nélküli miniszter legalább fél évszázadot ment vissza a múltba.
Az '56-os nőkre emlékező arcképkiállítást nyitott meg október 23-án a főpolgármester.
Ő volt az első ausztrál, aki Grammy-díjat nyert.
Segélykiáltásnak és felhívásnak szánta a kortárs olasz irodalom nagyasszonya a nők elleni erőszak megrázó eseteiről szóló új könyvét, de a HVG-nek adott interjújában Dacia Maraini elmondja azt is, szerinte hogyan kerülhetik el a nők, hogy áldozatok legyenek.
Hány sztereotípiával kell megküzdenie valakinek, aki muszlim egy keresztény többségű országban? Aki Dániában nőtt fel ugyan, de akinek az apja szíriai menekült, az anyja pedig finn bevándorló? És aki nőként lesz egy iszlám közösség lelki vezetője? A Brain Bar konferencián előadó Sherin Khankannal beszélgettünk Budapesten, a menekültellenes hangulatkeltés fővárosában.
Híres nők, akik a kiállásukkal meggyőznek: nem vagy egyedül a problémáiddal. Vallási vezetők, akiknek a hatására elhiszed, hogy élhetünk egy humánusabb, boldogabb világban. Gyerekkönyvek, amelyek azt üzenik: a világ és a lehetőségeid tágasabbak, mint ahogy azt a hétköznapokban érzékeled. Műalkotások, amelyek felébresztik a régóta benned szunnyadó kreativitást. A szomszéd nő, aki kifogyhatatlan derűvel és lazasággal terelgeti a három gyerekét – és a férje, aki ugyanezt teszi. Példát mutatnak, kimozdítanak a szokásos kereteid közül, felemelnek. Inspirálnak.
Bár manapság már nem olyan éles a határ a női és a férfi szerepek között, a technológiai vállalatok halványan továbbra is különbséget tesznek köztük. Például azzal, hogy javarészt női hangú digitális asszisztenst működtetnek.
Kevés gyerekjáték váltott ki annyi indulatot, mint ez a műanyag baba. A ma 60 éves Barbie-t a kritikusai felelőssé teszik a kislányok testképzavaraiért, nyílt szexualitással vádolják, az ostoba szőke prototípusát látják benne. Pedig amikor tervezője egy felnőtt nőt formázó babát adott a kislányok kezébe, azt akarta, hogy az önálló, sikeres nő szerepmodelljét testesítse meg.
Az embereket kővé dermesztő Medúza alakja szörnyetegből a női harag szimbólumává vált. A folyamat egyik látványos állomása Luciano Garbati szobra, amelynek elkészítésekor a művész csavart egyet az eredeti történeten: nála Medúza győzi le Perszeuszt. A Me Too hatására a szobor meghódította az internetet, és sok nő vall például arról, milyen katartikus folyamatokat indított el benne az alkotás. Erről is kérdeztük az argentin-olasz Luciano Garbatit.
A téveszméknek állandó hangsúlyozása nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy senki sem hördül fel például a videódban közzétett vágyott világgal szemben. Vélemény.
Susan Faludi Pulitzer-díjas újságíró Előhívás (In the Darkroom) című kötetében elidegenedett apja életét igyekszik feltárni, aki 76 évesen jelentette be, hogy nemváltoztató műtéten esett át. A nyomozás során Faludi az identitás alapvető kérdéseit egyebek közt a magyarság, zsidóság, nem(iség) témáján keresztül járja körül. Az íróval Budapesten beszélgettünk az identitás kettős természetéről, az áldozatiságkultúra veszélyeiről, a férfiasság válságáról és a jobboldali populizmus erősödéséről.
"A gender studies csak azok számára egy pszeudotudomány, akik túl kiváltságosak és túlságosan félnek ahhoz, hogy elismerjék mások létezését és jogait" - írja a CEU-n tanuló afgán diáklány.
Halálos fenyegetésekkel árasztották el az egyik népszerű kirgíz énekesnőt, Zerét. A „bűne” az volt, hogy új klipjében egy melltartóra vette fel zakóját, s a képsorokon jól látszott az alsónemű is.
Egy ausztrál riport kiderítette: lehet.
