Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
Április 22-e az egyik legfontosabb környezetvédelmi világnap, a Föld Napja. A Google ezért megmutatta, mennyire környezettudatosak a magyar felhasználók.
Sokan azzal érvelnek, hogy amíg a mamutcégek nem csökkentik drasztikusan a környezetre gyakorolt káros hatásukat, addig felesleges minden egyéni lépés, amivel a klímaválság ellen igyekszünk tenni. Pedig rengeteget tehetünk mi magunk is a hétköznapokban, hogy óvjuk a bolygónkat. Az egyéni felelősség vagy éppen az ártalomcsökkentés egy lépéssel közelebb vihet bennünket egy szebb és zöldebb világhoz. De hogyan fogjunk hozzá, mit tehetünk már ma a Földért? Tippekkel segítünk.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
Nem könnyű fogódzót találni ahhoz, hogyan lehetnénk fenntarthatóbbak a hétköznapokban. Több megoldás – így például a korszerű fűtés – nagyobb befektetést igényel az elején, sok ponton azonban nemcsak környezetbarátabbá válhat az életmódunk, de a zsebünkben is több pénz marad. A zCast második adásában azt a témát jártuk körbe, hogy luxus-e tudatosan élni, és ha igen, milyen szempontból.
Zöldnek lenni ma már nemcsak trend, de kötelesség is a vállalatok körében, hiszen a fogyasztók, a véleményvezérek és a döntéshozók is ezt várják tőlük. A fenntarthatóságért vívott harc könnyen felismerhető: bemutatunk hét szempontot, amelyek világosan megmutatják, milyen, amikor egy cégnek valóban zöld törekvései vannak.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Az ország 61 iskolájából több mint 330 hazai fiatal és tanár jelentkezett a Megoldások a holnapért kihívás új évadára – közölték a megmérettetés szervezői, az EdisonKids és a Samsung. Az első megmérettetés során a zsűri által kiválasztott 50 diákcsapat, kísérő tanáraikkal, majd pedig a középdöntő után a legjobb 8 csapat egészen júniusig keresheti a megoldást arra a kérdésre vagy problémára, amelyen szeretnének változtatni.
Mégis kéri a magyar kormány az uniós hitelt, amiről tavaly még lemondott volna; azon dolgozik az EU, hogyan lehetne megszüntetni az orosz energiafüggőséget; sokkal nagyobb inflációt vár az MNB, mint amit eddig prognosztizált. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Az új Suzuki Vitarát teszteltük.
A fenntarthatóság jegyében használt ruhákat fog árulni az áruházlánc, egyelőre hét hazai üzletében. Senki ne számítson azonban turkálóra.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Az, hogy milyen világban fogunk élni, szinte mindenkit érdekel. Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató nap mint nap ezzel foglalkozik: az orvoslás jövőjével kapcsolatos kutatásai, amelyek egyaránt érintik magát az embert, az orvoslás technológiáját, vagy épp az online medicina területét, világszerte ismertek. Az idei évben ismét az EdisonKids és a Samsung Megoldások a holnapért program fővédnökeként segíti majd a jövőkutatás iránt érdeklődő diákokat, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
Bár még nem vagyunk túl a járványon, az utóhatásait már minden területen érezzük. Így van ez az e-kereskedelem szegmensében is: a fizikai boltok bezárásával az online térre való átállás olyan gyors volt, hogy az online kereskedelem növekedése messze túlmutat minden eddigi előrejelzésen. Hely azonban maradt azoknak is, akik most kezdenének új, online vállalkozásba, ezért Kemény Zoltánt, a DHL Supply Chain Magyarország ügyvezető igazgatóját kérdeztük arról, hogy lehetünk akár holnap mi is sikeres webshoptulajdonosok munkaerő, adminisztrációs és logisztikai problémák nélkül.
Újra elindul az EdisonKids és a Samsung közös, Megoldások a holnapért kihívása. Első körben egy-egy olyan kérdéssel vagy problémafelvetéssel kell jelentkezniük a diákcsapatoknak, melyek megoldása a helyi közösség vagy akár a világ javát szolgálná. A közös műhelymunka és fejlődési lehetőségek mellett a diákok, a tanárok és az iskolák összesen 4,5 millió forint értékben nyerhetnek készülékeket.
A mesterséges gyémánt a természeteshez képest körülbelül feleannyiba kerül. Világszerte több száz vállalkozás készít már mesterséges gyémánttal ékszereket.
Egyre népszerűbbek a fenntarthatóságot szolgáló befektetések, bár sok termék csak színleg zöld, hiányzik az átláthatóság. Idehaza az MNB lezárja Növekedési Kötvényprogramját, és nem tudni, mi lesz a majdnem 200 milliárdot érő vállalati zöldkötvényekkel.
A vacsorát és az áramot is megosztják egymással a szomszédok Európa egyik legfenntarthatóbb lakónegyedében, amely a vízen lebeg Észak-Amszterdam csatornáján. Az úszó faházak között „okosmóló” tekereg, parányi kertek ringatóznak a telkekhez kötve, autók helyett biciklik és SUP-deszkák parkolnak a házak oldalában. A hipermodern halászfalura emlékeztető Schoonschip világszenzáció lett, és leginkább a benne lakók tették azzá. Egyikőjük mesélt a hvg.hu-nak.
Harminc éven belül a megújuló energiaforrásokból származó áram fedezheti az emberiség energiaigényének nagyobb részét, és az ellátásban fontos szerep jut a szélerőműveknek. Egy új találmánnyal jóval hatékonyabban lehet befogni a tengerek fölött tomboló szelek erejét.
