Beszámoltak a miniszterjelöltek a terveikről, de még az MNB is közzétett egy nagy gazdasági javaslatcsomagot; kiderült, hogy nagyot nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben; 40 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el néhány kriptovaluta összeomlásával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hogyan támogatja a szabályozás a fenntarthatóságot a hazai vállalkozások esetében? Hogyan ösztönzik erre őket? Hol tartunk a cégek hulladékgazdálkodásában?
Hogyan érhetjük el, hogy a társadalom meghaladja a szelektív hulladékgyűjtés szintjét? A hazai közoktatás feladata lenne a tudatosságra, környezetvédelemre nevelés? A zCast következő adásában az oktatás, a tudatosság és a szemléletformálás megközelítéséből közelítettünk a fenntarthatóság felé és az is kiderül, mi az a "sörétes puska elv."
Sőt még laminálót is. A Dolgok Könyvtárában könyvek helyett használati tárgyakat lehet kölcsönözni, így a ritkán használt tárgyakat nem kell mindenkinek megvásárolnia.
Egy abroncshoz nagyjából tíz kidobott műanyagpalackot lehet felhasználni.
Egy friss kutatás szerint az emberek világszerte gyorsabb eredményeket szeretnének látni a fenntarthatóság és a társadalmi erőfeszítések terén, és azt várják a vállalkozásoktól, hogy jó példával járjanak elöl. A 15 ország több mint 11 ezer fogyasztójának és üzleti vezetőjének részvételével készült tanulmány szerint az emberek megelégelték, hogy a társadalom nem tesz előrelépést a környezetvédelmi és a társadalmi problémák kezelése terén, és úgy vélik, hogy a technológia segíthet a vállalkozásoknak sikerre vinni azt, amiben az emberek kudarcot vallottak.
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
Április 22-e az egyik legfontosabb környezetvédelmi világnap, a Föld Napja. A Google ezért megmutatta, mennyire környezettudatosak a magyar felhasználók.
Sokan azzal érvelnek, hogy amíg a mamutcégek nem csökkentik drasztikusan a környezetre gyakorolt káros hatásukat, addig felesleges minden egyéni lépés, amivel a klímaválság ellen igyekszünk tenni. Pedig rengeteget tehetünk mi magunk is a hétköznapokban, hogy óvjuk a bolygónkat. Az egyéni felelősség vagy éppen az ártalomcsökkentés egy lépéssel közelebb vihet bennünket egy szebb és zöldebb világhoz. De hogyan fogjunk hozzá, mit tehetünk már ma a Földért? Tippekkel segítünk.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
Nem könnyű fogódzót találni ahhoz, hogyan lehetnénk fenntarthatóbbak a hétköznapokban. Több megoldás – így például a korszerű fűtés – nagyobb befektetést igényel az elején, sok ponton azonban nemcsak környezetbarátabbá válhat az életmódunk, de a zsebünkben is több pénz marad. A zCast második adásában azt a témát jártuk körbe, hogy luxus-e tudatosan élni, és ha igen, milyen szempontból.
Zöldnek lenni ma már nemcsak trend, de kötelesség is a vállalatok körében, hiszen a fogyasztók, a véleményvezérek és a döntéshozók is ezt várják tőlük. A fenntarthatóságért vívott harc könnyen felismerhető: bemutatunk hét szempontot, amelyek világosan megmutatják, milyen, amikor egy cégnek valóban zöld törekvései vannak.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Az ország 61 iskolájából több mint 330 hazai fiatal és tanár jelentkezett a Megoldások a holnapért kihívás új évadára – közölték a megmérettetés szervezői, az EdisonKids és a Samsung. Az első megmérettetés során a zsűri által kiválasztott 50 diákcsapat, kísérő tanáraikkal, majd pedig a középdöntő után a legjobb 8 csapat egészen júniusig keresheti a megoldást arra a kérdésre vagy problémára, amelyen szeretnének változtatni.
Mégis kéri a magyar kormány az uniós hitelt, amiről tavaly még lemondott volna; azon dolgozik az EU, hogyan lehetne megszüntetni az orosz energiafüggőséget; sokkal nagyobb inflációt vár az MNB, mint amit eddig prognosztizált. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Folyamatosan hallunk és beszélünk róla, mégis majdnem mindenki máskét értelmezi a fenntarthatóság fogalmát, illetve azt, mit tehetne ő ezért. A zCast első adásában azt a kérdést járjuk körbe szakértő beszélgetőpartnerekkel, hogy mennyire fontos kérdés ez a magyarok szemében, mi befolyásolja őket, és mit hajlandók tenni érte.
Az új Suzuki Vitarát teszteltük.
A fenntarthatóság jegyében használt ruhákat fog árulni az áruházlánc, egyelőre hét hazai üzletében. Senki ne számítson azonban turkálóra.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Az, hogy milyen világban fogunk élni, szinte mindenkit érdekel. Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató nap mint nap ezzel foglalkozik: az orvoslás jövőjével kapcsolatos kutatásai, amelyek egyaránt érintik magát az embert, az orvoslás technológiáját, vagy épp az online medicina területét, világszerte ismertek. Az idei évben ismét az EdisonKids és a Samsung Megoldások a holnapért program fővédnökeként segíti majd a jövőkutatás iránt érdeklődő diákokat, ennek kapcsán beszélgettünk vele.
