7 példa valóban zöld vállalati lépésekre

A fenntartható fejlődés problémája a szakembereket évtizedek óta foglalkoztatja, az ENSZ Környezet és Fejlődés Bizottsága először 1987-ben foglalkozott a kérdéssel. Akkor a „Közös jövőnk” című tanulmány rávilágított, mi szükséges ahhoz, hogy a gazdasági növekedés, amely a jelen szükségleteit biztosítja, működésével ne károsítsa és ne tegye tönkre a jövő szükségleteit. Ez a program volt az első részletes megfogalmazása annak, amit ma már tudunk: ahhoz, hogy ökológiai szempontból fenntartható legyen a világunk, nemcsak fogyasztási oldalról szükséges a megfontolt döntés, de a javak, szolgáltatások előállítása során is elengedhetetlen a zöld szemlélet. A New Climate Institute nemrégiben közzétett jelentése szerint azonban a vállalatok fenntarthatósági törekvései messze elmaradnak attól, amit zöld programjaikban ígérnek. A tanulmányt készítő szakemberek szerint a vizsgált 25 nagyvállalat – amely a világ karbonkibocsátásának 5 százalékáért, körülbelül 2,7 gigatonna szén-dioxiddal egyenértékű karbonkibocsátásért felel, kivétel nélkül eltúlozta ilyen irányú törekvéseit, miközben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítette.

De mégis mitől lehet zöld egy vállalat, és mitől érezhetjük úgy, hogy a termék vagy a szolgáltatás, amelyet megveszünk, nemcsak kiváló minőséggel bír, de egyben fenntartható is?

Bár a szakértők szerint nehéz elválasztani egymástól a marketinget és a valódi zöld törekvéseket, egyben mindannyian egyetértenek: a cégek saját ökológiai lábnyomuk csökkentésére számtalan lehetőséget találhatnak, de csak a konkrét intézkedések, a megvalósított fejlesztések jelentik azt, hogy a vállalat számára valóban fontos a fenntarthatóság. Bár a „zöldülési” lehetőségek száma végtelen, az alább felsorolt, hét különböző út valamelyike vagy mindegyike már sokat mondhat arról, mit gondol egy cég a környezetvédelemről.

1. A termékek életciklusának növelése

Bármennyire is zöld egy vállalat törekvése, ha termékeinek minősége elmarad az elvárttól, javítási költségei pedig vetekednek egy új árával. Éppen ezért csak az a cég lehet igazán zöld, amelyik bizonyítja: szigorú tartóssági teszteket végez termékein és globális szervizhálózatot működtet, hogy ezzel előzze meg a használatból eredő károkat, illetve növelje az adott árucikk élettartamát. Franciaországban például tavaly januártól kötelező feltüntetni az elektronikai termékeken az úgynevezett javíthatósági indexet (Indice de réparabilité), amelyről egyszerűen megállapítható, a termék javítható-e könnyen és olcsón. Az új szemlélet egyik úttörője a Samsung is: elöltöltős mosógépei, valamint mobiltelefonjai is mind megkapták a legmagasabb javíthatósági minősítést, sőt, a vállalat most azon dolgozik, hogy javítási kézikönyvet biztosítson termékeihez, amelyekkel maga a felhasználó is megjavíthatja a megvásárolt eszközöket.

2. Valóban energiatakarékos termékek és megoldások

A termékek nemcsak attól lehetnek zöldek és energiatakarékosak, ha a rajtuk található címkék szerint azok. Ma már olyan okos megoldásokra van szükség, amelyek feltérképezik szokásainkat, és ehhez igazítják az adott termék működését. Fontos, hogy nemcsak a használat során lényeges az energiatakarékosság, hiszen eszközeink standby, vagyis készenléti üzemmódban is energiafogyasztók. Ezért a nagyobb gyártók, így a Samsung célja az, hogy 2025-re okostelefonjaik készenléti energiafogyasztását 0,005 watt alá, hosszabb távon pedig nullára csökkentse. De a termékek energiahatékonyságát a jövőben még tovább kell növelnünk, például olyan eszközökkel, amelyek képesek arra, hogy saját fogyasztásukat megújuló forrásokból fedezzék. Ilyen a Solar Cell távirányító, amely képes arra, hogy eldobható elemek helyett napfénnyel vagy a beltéri világítás segítségével töltse fel akkumulátorait, így használata során nincs szükség elemcserére. Ezzel a fejlesztéssel sok akkumulátort megspórolhatunk abból a 15 milliárdból, amely évente a kukában végzi, és amelyeknek mindössze csupán két százalékát hasznosítjuk újra.

3. Műanyagmentes csomagolás

A műanyag csomagolás megszüntetése az egyik legkézenfekvőbb megoldás, ha egy vállalat tenni szeretne a környezetvédelemért. Hiszen a mikroműanyagok jelenléte az egyik legaggasztóbb kérdés, amely nemcsak élővizeinket, környezetünket, de saját egészségünket is veszélyezteti. Ezek emberi szervezetre gyakorolt hatása ugyan még vitatott – hiszen egy csecsemő naponta például többmillió darab mikroműanyagot nyel le – többek között – a cumisüveg használatával –, de beláthatjuk: nincs szükségünk a mindent beborító műanyag hulladékra. Ezért nemcsak vállalati szinten fontos a szükségtelen műanyag elhagyása a csomagolásokból, de fogyasztói szinten is dönthetünk arról, mit vásárolunk meg a boltok polcairól.

4. Elkötelezett hulladékminimalizálás, újra felhasznált alapanyagok

Egy vállalat nem lehet igazán zöld anélkül, hogy ne törekedne termékeinek és alapanyagainak újrahasznosítására. A fenntarthatósággal kiemelten foglalkozó gyártók ma már visszagyűjtő pontokat üzemeltetnek, ahol a fogyasztók a már nem javítható termékeket leadhatják, ahol aztán szétszerelik ezeket, és kinyerik belőlük az újrahasznosítható elemeket. A Samsung által létrehozott Asan Recycling Center például csak 2019-ben 338 ezer háztartási és informatikai eszközt dolgozott fel, mintegy 25 ezer tonna fémet és műanyagot visszaforgatva így a körforgásba, amiből aztán 2020-ban több mint háromezer tonna újrahasznosított műanyagot állított elő. De nemcsak a műanyag, a telefonakkumulátorok is újra felhasználhatók, ha a testet és az akkumulátorokat szétbontják, majd kivonják belőlük a fémeket. Így a hulladéknak ítélt termékek nem a szeméttelepre kerülnek, hanem a körfogás részeként, ismét új eszközök alapanyagaként működnek tovább.

5. Az élővizek fokozott védelme

Rendkívül aggasztó a hulladékprobléma az élővizekben: csak a Duna évente körülbelül 1500 tonnányi műanyagot szállít a Fekete-tengerbe, miközben majdnem másfélszer annyi mikroműanyag található benne, mint halivadék. Ezért a vállalatok nagy szerepet vállalhatnak abban, hogy visszaforgassuk az idő kerekét, és megállítsuk a most zajló ökológiai katasztrófát. Például azzal, hogy a kidobott halászhálókat összegyűjtik, és feldolgozzák, majd termékeik gyártásához felhasználják azokat. A formabontó ötlet és a fejlesztés a Samsung mérnökeihez köthető, kutatásaik eredményeként a vállalat részben ezekből a hálókból készíti majd telefonjait, illetve más kiegészítőit. Így a szétválogatás, tisztítás és extrudálás után olyan környezettudatos anyagot állítanak elő, amely minimum 80 százalékban újrahasznosított poliamidból vagy nejlonból áll.  A fejlesztés azért is rendkívüli, mert ezzel az eljárással több mint 50 tonna eldobott halászháló kerül majd a világ óceánjai helyett a csúcsminőségű termékekbe.

6. Zöld és fenntartható logisztika

Bár szállítmányozás nélkül nem lehetnének termékek a boltok polcain, ma már ezekben a kérdésekben is lehet zöld szemléletű egy vállalat. Hiszen a logisztikai hatékonyság növelésével, a csomagolás méretének minimalizálásával, egységes környezetirányítási rendszerek alkalmazásával befolyásolhatjuk a környezetre mért károkat, a szén-dioxid-kibocsátást, és ezzel együtt az erőforrásigényt is visszaszoríthatjuk. A környezetre gyakorolt hatás minimalizálásáért küzdő cégek az Európai Unión belül ISO tanúsítványt és EU Ecolabel ökocédulát kaphatnak erőfeszítéseikért cserébe, célkitűzéseiket pedig különböző független, szakmai szervezetek nyomon követhetik, így transzparens, zöld logisztika mellett végezhetik működésüket.

7. A zöld szemlélet terjesztése, vásárlói edukáció

Hiába zöld egy vállalat, hiába fenntartható a termék, ha a fogyasztó nem hisz a környezetvédelemben, és nem követi a fenntarthatósági törekvéseket. Ezért a zöld vállalat felelőssége, hogy zöld fogyasztókat toborozzon, vagy ha kell, fenntarthatóságra tanítsa vásárlóit. A fast fashion példája mutatja, a vásárlót nem elég kiszolgálni, edukálni is kell. Az ENSZ legutóbbi adatai szerint a divatipar ökológiai lábnyoma már olyan nagy, hogy a világ hulladékának 10 százaléka, szennyvizének 20 százaléka a fast fashion cégekhez köthető. Az évente több mint 100 milliárd tonna hulladékért felelős ipari szereplő ellen egyre többen emelik fel a szavukat, sőt, influenszerek és sztárok állnak ki azért, hogy leszámoljunk a divatipar okozta katasztrófával. A zöld szemlélet pedig terjed a világon, így ma már arra is van lehetőség, hogy kedvenc ruhamárkánk fenntartható működését ellenőrizzük egy erre a célra létrehozott weboldalon. Az amerikai Patagonia ruházati márka azonban még így is kitűnhet a zöld márkák közül: az idei CES 2022 kiállításon jelentette be, hogy a jövőben a Samsunggal együttműködve olyan innovatív termékteszteket végeznek majd, amelyekkel ellensúlyozhatják a mikroműanyagok negatív hatásait és csökkenthetik az óceáni ökoszisztémára mért károkat.