Ön is tenne a fenntarthatóságért? Mutatjuk, hogy vágjon bele!

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy mi is az a károsanyag-kibocsátás – az ökológiai lábnyom jelentős részét ez teszi ki –, és egy-egy háztartás direkt vagy indirekt módon, mennyi üvegházhatású gázt enged a levegőbe, legyen az szén-dioxid, metán vagy éppen ózon. Ez gyakorlatilag az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke, hogy megtudjuk, egy cég, az életmódunk vagy egy termék életciklusa közvetlenül vagy közvetetten hogyan járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Kiszámolhatjuk, hogy a háztartásunk mennyi káros anyagot hagy maga után: nem mindegy például, hogy mivel és mennyit fűtünk, mivel közlekedünk a hétköznapokban, hányszor ülünk repülőre egy évben, milyen étrendet követünk, illetve kerül-e megvásárolt alapanyag a kukába. Az ugyancsak lényeges információ, hogyan internetezünk, és bár nem gondolnánk, a káros szokásaink szintén árthatnak a környezetnek. Sőt, az sem mindegy, mennyit kapcsoljuk be esténként a konzolt. Hazánkban a 2019-es adatok alapján – az erdőgazdálkodás és földhasználat során megkötött szén-dioxidot is figyelembe véve – nettó 58,9 millió tonna volt a károsanyag-kibocsátás. Az Országos Meteorológiai Szolgálat cikkéből kiderül (az elmúlt közel harminc év adatait szintén összevethetjük), hogy Magyarországon mindent összevetve 6 tonna körül alakul az egy főre jutó kibocsátás, ami Európában az átlagosnál valamivel alacsonyabbnak számít. A vizsgált évben az üvegházhatású gázok kibocsátásáért leginkább az energiaszektor tehető felelőssé (72 százalék), ezt követi az ipar, a mezőgazdaság, majd a hulladékkezelés.

Fenntarthatóbb vezetés, kevesebb repülés

A mindennapjaink része az autózás, és ha nem is tudjuk mindig elkerülni, hogy kocsiba üljünk, még csökkenthetjük a környezeti hatásait. A New York Times írása szerint egy autómentes év alatt körülbelül 2,6 tonna szén-dioxidot spórolhatunk: ebből is látszik, hogy érdemes körüljárni a fenntartható vezetés gondolatát.

Először vegyük át, van-e módunk minél többször biciklire, vonatra vagy egyéb tömegközlekedési eszközre ülni. Ha pedig autózunk, igyekezzünk minél finomabban bánni a gázzal és a fékkel, hogy így is csökkentsük a károsanyag-kibocsátást, legyünk gazdaságosabb sofőrök. Szervizeljük rendszeresen a kocsit, és időnként ellenőrizzük a keréknyomást, hiszen egy laposabb kerék kihat az üzemanyag-fogyasztásra. A városi autózást, a dugóban araszolást és a légkondicionáló használatát kerüljük, ahogy lehet. Ezen felül pedig mérlegeljük a telekocsi lehetőségét, hogy ne egyedül üljünk mindig az utastérben.

Ha nem szükségszerű az úticél szempontjából repülővel menni, érdemes más alternatívát keresni. Egy honlap segítségével kiszámolhatjuk, mennyivel kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, ha vonatra ülünk. Egy blog még azt is táblázatba rendezte, hogy egy London-Párizs vonatútnál 91 százalékkal csökken a szén-dioxid-kibocsátás a repülővel szemben.

Vegyünk fel környezettudatos szokásokat

Az szintén lényeges, hogyan vezetjük a háztartást. Nem kis munka – pláne kezdetben –, de sokat nyerünk, ha bevásárlás előtt listát írunk. Hogy ne végezze annyi élelmiszer a kukában, nem árt megtervezni a heti menünket, hogy a maradékokat okosan felhasználhassuk. Amivel meg már nem bírunk, és fagyasztható, rakjuk el.

A legideálisabb az lenne, ha mindenki megújuló energiát használna az otthonában, de amíg nem ez a realitás, addig is próbáljunk energiatakarékosan fűteni. Az okos termosztátok segítségével nem kell fölöslegesen melegíteni egy-egy szobát, és beprogramozhatjuk annak megfelelően a készülékeket, hogy mikor töltjük a legtöbb időt a lakásban. Mind a téli mínuszokban, mind a legmelegebb hónapokban rásegíthetünk a redőnyökkel a hőszigetelésre, hogy ne menjen állandóan a légkondicionáló vagy a fűtés.

A káros szokások ugyancsak árthatnak a bolygónknak. Például a dohányzással kapcsolatban fontos, hogy a környezetre gyakorolt negatív hatásáról is szó essen, és arról is, mit tehetünk az ártalomcsökkentés érdekében. Az égés során a füstben rengeteg káros anyag keletkezik (több tucat rákkeltő is), ami nemcsak ránk, hanem a környezetünkre szintén kihatással van. A legjobb természetesen, ha egyáltalán nem dohányzunk, vagy ha már rászoktunk, akkor minél előbb tegyük le a cigarettát, ha pedig ez valamiért nem megy, akkor tájékozódjunk az ártalomcsökkentésről.

A dohányzás a légszennyezésen túl hozzájárul a talaj és a vizek szennyezéséhez is. Semmiképpen se dobjuk el a csikket, hanem helyezzük a szemetesbe vagy a csikkgyűjtőbe. A dohányosok az ártalomcsökkentés érdekében választhatnak olyan füstmentes technológiát, aminél nem kerül égéstermék a levegőbe, a talajba és a vizekbe sem. Ma már elérhetőek többféle, zsebben is elférő, hordozható hamutálak és csikktartók, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető hamutartó vagy szemetes sem a környéken.

Zöld konyha a bolygónkért

Azt biztosan állíthatjuk, hogy ha visszafogjuk a vöröshús-fogyasztásunkat, az mindenképpen jót tesz a Földnek: a marhatenyésztéshez nagy legelő szükséges, és különösen víz-, valamint takarmányigényes az állattartás, ezen felül a marhák jelentős metángáz-kibocsátók. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint, ha az egész világ vegán étrendre váltana, 49 százalékkal csökkenthetnénk az élelmiszeripar okozta károsanyag-kibocsátást.

Az, hogy a fogásainkhoz kevesebb húst használunk, remek kiindulópont, viszont a vegetarianizmus önmagában nem mindig elég. Ha csupán tejtermékkel helyettesítjük a marhát, nem nyerünk sokat környezetvédelmi szempontból, de az se mindegy, hogy mekkora karbonlábnyomot okoz egy-egy vegán termék előállítása. A fenntartható étkezés érdekében igyekezzünk helyi termelőktől vásárolni, hogy az ellátási láncot minél inkább lerövidítsük, és főzzünk szezonálisan.

Nem mindegy, hogyan öltözködünk

Ejtsünk néhány szót a divatiparról is. Ne vásároljuk túl magunkat, és nem árt tudni, hogy a fast fashion olcsóbb darabjaival nagyobb karbonlábnyomot hagyunk magunk után, mintha vintage ruhákat választanánk. Keressük a márkáknál a környezettudatosságra utaló lógókat, és tájékozódjunk, hogy egyes anyagok előállítása milyen környezeti hatásokkal jár. Vásároljunk kevesebb, értékálló árut.

Ez a néhány tipp csupán pár példa arra, mennyit számítanak az apróságok a környezetvédelemben. Kis odafigyeléssel, ártalomcsökkentéssel rengeteget tehetünk a zöldebb életért, és nemcsak mi fogjuk tőlük jobban érezni magunkat, de a bolygó is meghálálja.