Festőnek állt egy robotkutya, egy másik fotózkodik a képekkel, a harmadik meg ezt a kettőt nézi
Az amerikai festőművész, Agnieszka Pilat szeretné megmutatni, hogy a robotkutyáknak van egy kreatív, művészi oldala is, és nem kell tőlük félni.
#festészet
Egy Párizs szélén álló fáskamra volt az első műterme, később spanyol királyi festő lett a magyar művész
Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.
Matekozás közbeni agyhullámokat alakítanak zenévé, az azt hallgató festő agyhullámaiból egy másik zene lesz, arra pedig táncolnak
A Georgiai Technológiai Intézet egyik oktatója az egyenletek megoldása közbeni agyhullámait zenévé konvertálja, amit csak egy festőművész hall. Ő erre reagálva készít festményt, az ő agyhullámaiból pedig szintén zene lesz, amelyre egy táncos kezd el táncolni. Így mutatják be a tudomány, a technológia és a művészet kapcsolatát az egyetemen.
Amikor bekerült a nagy amerikai múzeumokba, már érdekelte a magyarokat is – Cserba Júlia beszél Reigl Judit örökségéről
Szárnyalás – Vol – Flight, Reigl Judit figurális festészete címmel tárlat mutatja be a három éve elhunyt világhírű művész munkáit a Kiscelli Múzeum Templomterében. A kiállítás egyik kurátorával, a művész által a hagyatéka kezelésére létrehozott alapítvány tagjával, Cserba Júliával beszélgettünk.
"Nem vagyok a valóság rabszolgája" – pufók óriásairól lesz örökké emlékezetes Fernando Botero
Kevés művésznek adatik meg, hogy stílust nevezzenek el róla, de a szeptemberben elhunyt kolumbiai Fernando Boterónak igen. A kerekded, gigantikus szobraival és kövérkés alakokat felvonultató festményeivel teremtett világ boterizmusként vonult be a művészettörténetbe.
„Ha megfesteném azt, amit látok, az emberek nem hinnének a szemüknek”
Talán senki sem tudta úgy megragadni a fény törékeny múlandóságát a nyári napsütésben fürdő tájban, mint Claude Monet. Az impresszionizmus atyjaként is tisztelt művész életművében fordulópontot jelentett az az utazás, amely megismertette a Riviéra színeivel és formáival. Az itt született festmények az akkori tájat örökítik ugyan meg, de az ecsetvonásainak köszönhetően mégis élő, mozgó természetet látunk magunk előtt. Több festményét most először állították ki azokhoz a helyszínekhez közel, ahol készültek: Monacóban.
A nagy kékség romantikáját ünnepli a veszprémi Egry József-kiállítás
A Balaton 140 éve született festőjének műveit bemutató tárlaton "a víz az úr", de nem csak a hazai táj – itáliai tartózkodása alatt született műveket is láthatunk.
Világszínvonalon alkotott, de a való világban nem találta a helyét – Gulácsy Lajos életmű-kiállítása
Gulácsy Lajos vágyainak és félelmeinek, éber álmainak és felhangolt nappalainak képei augusztus végéig nézhetők meg a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) nagyszabású, látogatóbarát tárlatán. A Plesznivy Edit és Bellák Gábor kurátorok által rendezett kiállítást nem érdemes kihagyni.
101 évesen meghalt Picasso egykori múzsája, Francoise Gilot festőnő
Sokáig úgy tekintettek rá, mint az egyetlen nőre, aki elhagyta Picassót, ám saját alkotásai jogán ismert és elismert művész vált belőle.
Bellák Gábor Gulácsyról és Csontváryról: A zseninél nem a technikai tudás a döntő, hanem a kifejezés ereje
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
„Megtudtam, hogy propagandát kellene csinálnom, többé egy vonalat sem tudtam húzni”
Képzőművész haditudósítók és hadifoglyok a II. világháborúban, 1942-43-ban készült alkotásai láthatók a Miskolci Galériában június 4-ig. Kiállításajánló.
Mészáros Lőrinc visszaadta a pénzt Brüsszelnek drMáriás új képén
A Keleti pályaudvar környékén hajléktalanként él Mészáros Lőrinc, miután önszántából megvált vagyonától, és felfedezte magának a buddhizmust. DrMáriás legalábbis így képzeli az oligarcha üzletember jövőjét.
„Szemek a fülek helyén és más fura dolgok” – unokája mesél az ötven éve elhunyt Picassóról
Gyerekkorában szégyellte nagyapja festményeit Bernard Ruiz-Picasso, aki a malagai Picasso Múzeum társalapítójaként ma a 20. század festőóriásának egyik legnagyobb gyűjteményét gondozza a világon. Nagyapja halálának 50. évfordulóján többek között arról mesélt a Deutsche Wellének, hogy mi inspirálhatta a festő ikonikus békegalambját, valóban feminista volt-e Picasso, és hogyan sikerült hatfelé osztani az örökségét.
Elárverezik a Brueghel-festményt, amelyről egy évszázadon át azt hitték a tulajdonosai, hogy csak másolat
A kép egy ajtó mögött lógott, egy felmérés során bukkantak rá. Nyolcszázezer euróért is megvehetik.
Menekült magyar képzőművészek sokasága írt történelmet a Hitler előtti Berlinben
Az 1920-as években kivándorolt magyar művészeknek adott biztonságos alkotóhelyet a kozmopolita, modern Berlin. Munkáikat fogta össze a német fővárosban, a Berlinische Galerie-ben, a Magyar Modern – Magyar művészet Berlinben 1910–1933 című nagyszabású kiállítás.
Maurer Dóra legfrissebb alkotásai láthatók a Vintage Galériában
Aligha lehetett volna jobb Maurer Dóra legújabb egyéni galériás tárlatának időzítése: az egyik legjelentősebb kortárs magyar képzőművész egyik munkája épp november végén ért el új életműrekordot egy kölni árverésen, egy budapesti aukción pedig 60 milliót fizettek egyik képéért.
Marketingfogás vagy kínos baki a fejjel lefelé kiállított Mondrian-kép?
Nem csak születésének 150. évfordulója miatt került idén az érdeklődés középpontjába a modern festészet egyik legrangosabb újítója.
A konyhában hamisított méregdrága Basquiat-képet a neves osztrák művész, lebukott, de megúszta
Egy bizarr, groteszk fordulatokban is bővelkedő történet rázta meg az osztrák kulturális életet. Végy egy neves és tekintélyes művészt, egy rég elhunyt festővilágsztárt, egy festményt, amely pont úgy néz ki, mintha valódi lenne, és máris kész a rejtő jenői történet. Szeretettel Bécsből.
Világraszóló lehetett volna a magyar iparmágnás festménygyűjteménye, egy részét most láthatjuk
Nemes Marcell iparmágnás néhai gyűjteményének El Greco festményeire még ma is kiállítást lehet alapozni, ahogy ez látható a Szépművészeti Múzeumnak a festő negyven gyűjteményből csaknem félszáz képét felvonultató kiállításán.
Vaszary János véletlenül felfedezett képeit mutatja be a Nemzeti Galéria
Leltárkészítés közben, falnak fordított, régi szekrényben bukkantak rá Vaszary János elfeledett műveire a Nemzeti Galéria munkatársai.