Nincs még egy pillanat a világtörténelemben, amikor aktuálisabb lehetne a Magyarországon a napokban bemutatott, Esemény című, a Velencei Filmfesztiválon fődíjas film, mint most: az alapjául szolgáló önéletrajzi regény írója, Annie Ernaux csütörtökön kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, és a világ több országában újra veszélyben az abortuszhoz való jog.
Nem sportfilm lett, még csak nem is életrajzi, de az sem lenne teljesen igaz, ha azt mondanánk: nem lényeges, hogy az egykori hegymászó, Erőss Zsolt özvegyéről szól ez a film, mert a gyászról általánosságban mond el valamit. A Magasságok és mélységek épp úgy a gyerekekkel magára maradó Sterczer Hilda személyes története, mint amennyire mindazoké, akik vesztettek már el számukra fontos embert.
Remek alapötletre épül a Nyugati nyaralás című, a Kádár-korban játszódó magyar film: egy család úgy dönt, ha már nem tudnak kimenni a Nyugatra, itthon játsszák el, hogy dúsgazdag nyugat-németek. És a humornál meg a nosztalgiánál több is van benne.
Egy férfi és egy nő, aki ugyanazokba a dolgokba volt szerelmes: a vulkánokba és egymásba. A világ egyik legkülönösebb házaspárjáról, két vakmerő, félelmet nem ismerő és a tudományban is úttörő vulkanológusról készült csodaszép dokumentumfilm.
Az Oscar-díjas George Millertől bármit várhat az ember, és bárminek az ellenkezőjét is. Megnéztük a Háromezer év vágyakozást, Tilda Swintonnal és Idris Elbával a főszerepben.
Ön mit csinálna leges-legelőször, ha alieneket látna valahol? Hát persze, hogy levideózná. A Nem című, meglehetősen különleges rémfilm sokak szerint az év legjobb filmje.
A Trónok harca utolsó évadai a fél világnak csalódást okoztak, úgyhogy rengetegen és hatalmas elvárásokkal várták a Daenerys, a Sárkányok Anyja története előtt kétszáz évvel játszódó előzménysorozatot, a Sárkányok házát. Megnéztük az első részt.
Egy rejtélyes gyilkosság a regényben, egy a regényíró saját életében: bemutatták az utóbbi idők egyik nagy meglepetéssikere, az Ahol a folyami rákok énekelnek című bestseller filmváltozatát. A kritikusok már most utálják, a nézők mesterműnek tartják.
Millió módon el lehetett volna szúrni, de a 2018-ban egy barlangban rekedt tizenkét thaiföldi gyerek és egy felnőtt megmentéséről szóló film olyan mesteri és megható lett, hogy mindenkinek látnia kéne.
Azt lehetett hinni, csak a rózsaszín szemüvegben a Mizu-Mizura bulizó Mucsi Zoltánról, a karót nyelt tanárt játszó Péterfy Boriról, meg egy rakás pálinkakedvelő fiatalról fog szólni, de az Együtt kezdtük című magyar vígjáték sokkal mélyebbre megy ennél.
De az az egy dolog pont maga Tarantino. Pedig A gyilkos járat című vicces és csurom véres akcióvígjáték biztosan nem született volna meg, ha nincs a Ponyvaregény, a Kutyaszorítóban és a többi klasszikus rendezője.
A Jurassic World: Világuralom rendezője úgy gondolta tovább a köztünk élő dinoszauruszok témáját, mintha erre a kérdésre keresné a választ, és ez máris egy jó pont a harminc évvel ezelőtti, kultikus Jurassic Park hatodik részének. És nem is ez az egyetlen.
Hogy nagyon vicces film készüljön róla. De a fura című Zanox – Kockázatok és mellékhatásokban egyetlen olyan poén sincs, ami a berúgásról szólna: itt más hatása van a bűnrossz pálinkának.
Nagyon is ismerős történetet dolgoz fel Az északi, de nagyon is ismeretlenül: ez a film olyan, mint egy drog, vagy egy súlyosan elborult látomás, csak látványosabb. Enyhén spoileres kritika.
Első nekifutásra készített mesteri filmet egy fiatal magyar rendező: a Kilakoltatás nemcsak vicces, okos és sokrétegű, Fazekas Máté Bence pedig olyan biztos kézzel rendezte meg, mintha évtizedek óta csak filmeket rendezne. Jó filmeket.
Négy Oscar-díjra jelölték, és minden esélylatolgatás szerint legalább egyet meg is kap a Vezess helyettem című film, amely Murakami Haruki egyik novellájára épít, de egészen különleges és mesteri világot teremt magának. És persze a nézőknek.
A Disney és a Pixar legújabb filmje, a Pirula panda (Turning Red) egy olyan kínos, kellemetlenségekkel tarkított, de a maga módján mégis szép, és persze felejthetetlen életszakaszt mutat be, mint a pubertáskor, mindezt pedig egészen kendőzetlenül teszi.
Hét Oscarra jelölték a Belfast című filmet, amely az író-rendező Kenneth Branagh zaklatott gyerekkoráról szól az északír konfliktus sűrűjében. És ez nem csoda, bár nem azért, mert annyira zseniális lenne a film, hanem mert pont olyan, amit az Amerikai Filmakadémia leginkább szeretni szokott.
A legújabb szuperhősfilm olyan távol áll a műfaj többi darabjától, mint Gothamtől Kápolnásnyék. A Robert Pattinson főszereplésével készült Batman azoknak is képes hidegrázós pillanatokat adni, akik a hátuk közepére sem kívántak volna még egy sebezhetetlen, álarcos igazságosztót.
Hátborzongató, hogy épp az Ukrajna elleni háború megindításakor mutatták be Pálfi György új filmjét, amely pont azt mutatja meg: ha Európa minden országa háborús övezetté válna, talán az isten se irgalmazna nekünk.
