50 magyarból 49 az uniós átlag alatt keres
Magyarországon csak a felső 2 százalék keres legalább olyan jól, mint a francia vagy a német középosztály.
Magyarországon csak a felső 2 százalék keres legalább olyan jól, mint a francia vagy a német középosztály.
A szakszervezet szerint az egyetemi diplomás munkavállalók bére katasztrofálisan gyenge, és jövőre is csak átlagosan 4,62 százalékkal emelkedik.
Javult a helyzet az utóbbi tíz évben, de korántsem eléggé.
A KSH friss adatai szerint a bruttó átlagkereset 627,4 ezer forint volt szeptemberben, 12,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35 százalékos, visszamenőleges illetményalap-emelést javasolt, a benyújtott törvénytervezetben ez az összeg egyelőre nulla. A bírák és ügyészek bére három éve változatlan, miközben az infláció rekordokat döntött. Az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának fizetése a 290 ezer forintot sem éri el. Az OBT elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi juttatásokra fordítható összeg majdnem a duplájára nőtt.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
Egy év alatt 13 százalékos a növekedés. Ugyanezen idő alatt a középvezetők bére 10 százalék feletti mértékben emelkedett.
A bankkártya több szempontból kényelmesebb és biztonságosabb megoldás, mint a készpénz, de közös hátrányaik is vannak. A dubaji GITEX 2024 technológiai show egyik bejelentése szerint a megoldás az, ami mindig ott van mindenkinél: a tenyér. És van, ahol az új technológia tulajdonképpen készen áll az országos bevezetésre.
A teljes állásban dolgozó magyarok fele havonta 360 ezer forintnál kevesebb fizetést vihet haza.
Navracsics Tibor beterjesztette az erről szóló törvénymódosítási javaslatot.
Tatár-Kis Péter szerint mindenképpen szükség van a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére. Egy jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkár a pályája elején körülbelül 300 ezer forintot keres, többen már a próbaidő alatt felmondanak.
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon már valóságos „elvándorlási spirál” alakult ki. A szakszervezet igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését is javasolja, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként.
Már csak 95 ezer forint kell ahhoz, hogy 1 milliót keressenek a Magyarságkutató Intézet dolgozói.
A mindennapok részévé vált az okoseszközzel való fizetés, egyre többen tartják megbízhatónak azt, hogy elmentsék kártyaadataikat, de még így is a többség a készpénzes fizetésre esküszik. A Mastercard legfrissebb jelentéséből kiderül milyen helyzetben van a digitális fizetés infrastruktúrája és milyen tudással rendelkeznek a magyarok ezzel kapcsolatban.
Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Az MNB azonnal közbelépett, de a bankok is résen voltak.
Moore arról beszélt, hogy mivel akkoriban Bruce Willis a férje volt, pontosan tudta, mennyit kap egy férfi egy filmszerepért. Azt gondolta: ő miért is ne kaphatna ugyanannyit?
A teljes munkaidős alkalmazottak mintegy felénél nemigen volt biztosított a keresetből az átlagos megélhetés 2023 végén.
Volt olyan műhely, ahol az elvárt óraszám két százaléka teljesült tavaly szeptemberben.
A közigazgatási tárca és a szakszervezet vitába bonyolódott arról, hogy valójában mennyire keveset keresnek a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozó kormánytisztviselők.