Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Magyarországon csak a felső 2 százalék keres legalább olyan jól, mint a francia vagy a német középosztály.
Csak minden 50. magyar keres legalább olyan jól, mint az európai uniós átlagbér – derül ki a G7 összeállításából. Az Európai Unióban az átlagos éves fizetés nettó 23 ezer euró, azaz mintegy 9,5 millió forint, ez havi bontásban mintegy 792 ezer forintos bérezést jelent.
Nagyjából az uniós átlag szintjén keres a francia és a német középosztály, azaz Magyarországon csak a leggazdagabb 2 százalék mondhatja el magáról, hogy legalább olyan jól keres, mint Franciaországban vagy Németországban a jövedelmi eloszlás közepén található munkavállalók. A magyarnál csak északi és délkeleti szomszédunk statisztikája rosszabb: Romániában és Szlovákiában csak a felső 1 százalék keres az uniós átlag felett.
Ehhez képest Luxemburgban mindössze a társadalom 12 százaléka keres az uniós átlag alatt, de a többi Benelux államban is közel hasonló a helyzet: Hollandiában a 32., Belgiumban a 35. jövedelmi percentilis keres hozzávetőlegesen nettó 23 ezer eurót. Az emberek többsége az uniós átlag felett keres az északi államokban és Ausztriában is.
A KSH pénteki közleményében arról írt, hogy Magyarországon a nettó átlagbér kedvezmények nélkül 423 800 forint volt 2024 októberében – alig több, mint fele az uniós átlagfizetésnek. A mediánkereset ennél is alacsonyabb, mintegy 366 000 forint, azaz a magyarok többsége még feleannyit sem keres, mint az európai uniós átlag.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Veszélyt jelent a német demokráciára az alkotmányvédelmi hivatal hároméves vizsgálódásai alapján a szélsőjobboldali AfD, a betiltása azonban közel sem biztos, és visszafelé is elsülhet. Kik az igazi és kik a papírnémetek a párt szerint?