Egyre több a felhő a kódolók egén. Amellett, hogy ma már nem biztos, hogy válogathatnak az állások között, a mesterséges intelligencia is megnehezíti az életüket. Kevesebb álláslehetőségre, rosszabb fizetésekre számítanak.
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Ahol sok új dolgozóra van szükség, ott igen jó pozícióba kerülnek az álláskeresők: magasabb fizetést, rugalmas időkeretet, otthoni munkavégzést és belépési bónuszt is nyugodtan kérhetnek.
Minden drágul, emiatt magasabb fizetéseket kell adni, ami viszont újabb dráguláshoz vezet – ebben a kínos helyzetben van a magyar gazdaság két éve. Az áremelkedés üteme lassan csökkenni kezdett, de az elmúlt évek annyira megviselték az országot, hogy az újabb bértárgyalások akár még lökhetnek is egyet az infláción.
A Lidl és a Penny azonban létszámnövekedést könyvelhet el.
A rövidebb munkahét megoldást jelenthetne a munkaerőhiányra is Nicolas Schmit szerint.
Nem spórolt a nagy szavakkal Orbán Viktor, amikor a gazdaságunkról beszélt: Az EU azt gondolja, hogy Magyarországot gazdaságilag sarokba lehet szorítani, de ez nemhogy nem igaz, „boldogulunk mi nélkülük is", mert „a magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van”. Ellenőriztük, mi igaz a miniszterelnök állításaiból.
Az Orbán Viktor által ígért egymillió új munkahely helyett 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2009 óta. Az új munkahelyeken többségben diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak.
Recesszióba csúszhat a gazdaság az év második felében, ami lassan, de átszivárog a munkaerőpiacra is – mondta a hvg360-nak Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Vajon ugyanolyan rossz lesz a helyzet, mint a 2008-2009-es válság idején?
Kettő híján félszáz vállalattal bővült egy év alatt a miniszterelnök földijének cégcsoportja. Mészáros Lőrincnek már tényleg nem sok kell, hogy az ország legnagyobb foglalkoztatója legyen.
Az állami támogatást azok a munkáltatók kapják meg, akik legalább heti húszórás munkára, határozott vagy határozatlan időre veszik fel az érintetteket.
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2021 októberében több mint 1000 hazai vállalkozást kérdezett meg a megváltozott munkaképességű munkavállalókról. A válaszok alapján lenne még hová fejlődni.
Az elmúlt tíz év fő kormányzati sikere a klientúra gazdagítása, az ellenfélnek tekintett vállalkozói, gondolkodói kör kiszorítása. A GDP-növekedés nem ad okot különösebb büszkélkedésre, voltak ennél jobb periódusok a nem is távoli múltban, bármit állít is Matolcsy György.
Kötelező oltás, fizetés nélküli szabadság tb-járulék nélkül, elbocsátás, munkaerőhiány. Egyebek közt ezek az opciók, amelyek közül választaniuk kell a munkáltatóknak és a dolgozóknak, ha eleget akarnak tenni a kormány rendeletének.
Az államtitkár szerint egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben. De ez nem igaz, legfeljebb erős kerekítéssel, a tényleges növekmény inkább 0,8 millió. Az egymillió új munkahely a Fidesz egyik központi választási ígérete volt 2010-ben, amivel személyesen Orbán Viktor kampányolt intenzíven.
Közös képzési és foglalkoztatási programmal segíti a Magyarországra érkezett menekültek beilleszkedését a Menedék Egyesület és az IKEA. Mindezt nem kis politikai ellenszélben teszik.
A gazdaságkutató 4,2 százalékos inflációval, 1,2 százalékos alapkamattal és 350–355 forint euróárfolyammal számol jövőre. A növekedés viszont szerintük is 7 százalék lehet.
Az előző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is nőtt a foglalkoztatás májusban a KSH adatai szerint.
„Egy-két éves szakmai tapasztalattal rendelkező, kezdő munkavállalót keresünk” - olvasható gyakran az álláshirdetésekben. Ez egy elég paradox helyzet, hiszen az iskolából kikerülve kezdő emberek indulnának neki a munka világának, a betanítás viszont sok időt és energiát vesz igénybe, így a legtöbb vállalat igyekszik kihagyni ezt az életéből. Erre jelent megoldást a diákmunka, ami már a tanulással töltött évek alatt megalapozhatja a későbbi elhelyezkedést.
