Immár 27 asszonynak ad munkát a tardi Matyodesign társadalmi vállalkozás, akik akár 100-120 ezer forintot is "összehímezhetnek" nyugdíj mellé egy hónap alatt. A koronavírus-járvány azonban nemcsak a viszonteladóikat érintette hátrányosan, de a pandémia előtt induló új üzletágukat, a szervezett túrákat is. Az értékesítési modelljük azonban fordult. Váczi Rozival, a Matyodesign alapítójával beszélgettünk Tardon.
Ennél azonban fontosabb, hogy az EU tagállamai tízéves programot fogadtak el a munkanélküliség és a szegénység csökkentésére.
Januárhoz képest egy kicsit javult a munkaerőpiaci helyzet februárra. Jól látszik a számokon, hogy a válságban hatalmas szakadék lett a férfiak és a nők munkaerőpiaci helyzete között, ahogy az idősek és a fiatalabbak között is.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta téli gazdasági előrejelzését, amelynek alapján úgy számolnak, hogy Magyarországon a gazdaság 2020-ban 5,3 százalékkal csökkent. Ezzel a 27 tagállam rangsorában középen foglal helyet az ország. Az uniós átlag –6,3 százalék. A legnagyobb csökkenés Spanyolországban (–11 százalék) és Görögországban (–10 százalék) történt. Az ír gazdaság azonban a lezárások és korlátozások ellenére is 3 százalékkal nőtt, Írország az egyetlen tagállam, amely pozitívan zárta a 2020-as évet.
Látható, hogy a járvány második hullámában több vállalkozás igyekezett a dolgozóit megtartva tovább működni – állapítja meg felmérésében a GKI.
Munkahelyek megőrzését szolgáló programok támogatására ítélt meg korábban több mint 500 millió eurót az Európai Bizottság, amelynek most kifizették a második, nagyobbik hányadát is.
Uniós szabályokat szeretne az Európai Parlament annak biztosítására, hogy a távmunkában dolgozók következmények nélkül maradhassanak távol az online világtól, ha nem dolgoznak. A járvány alatt jelentősen nőtt az otthonról dolgozók aránya, akik között egyre gyakoribbak a testi-lelki betegségek – sokszor a folyamatos online jelenlét miatt.
Augusztusra sokan visszakapták a munkájukat azok közül, akik a járvány első hullámában elvesztették, de szeptembertől újra megindultak az elbocsátások. A nők, a külföldre ingázók és a közmunkások szenvedték meg legjobban az elmúlt hónapokat.
A KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberre 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben az álláskeresők egy másik adatbázis szerint 21 ezerrel kevesebben lettek.
Az egy évvel korábbinál 35 ezer fővel volt alacsonyabb a foglalkoztatottság július és szeptember között, de szeptemberben az augusztusihoz képest már nagy visszaesést mértek. Főleg a külföldre ingázók jártak rosszul.
A Világgazdasági Fórum új tanulmánya szerint a koronavírus-járvány és az úgynevezett negyedik ipari forradalom együttes hatása miatt 2025-ig 85 millió munkahely szűnik meg az általuk vizsgált 26 országban, ugyanakkor 97 millió új álláshely keletkezik. Amikhez viszont már most meg kell kezdeni az átképzéseket.
Körükben általánosságban nagyobb arányban veszítették el a munkájukat, mint a „bennszülöttek” közül.
Sem az öt fő alatti foglalkoztatókat, sem a részmunkaidőben dolgozók keresetét nem számítja bele statisztikáiba a KSH.
Már nem sokáig húzhatja a kormány, hogy ne nyúljon a zsebébe és segítse ki a budapesti turizmusból élőket a K&H vezető elemzője szerint.
Augusztusban és szeptemberben is 21-21 ezerrel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.
Most az a kérdés, hogy a magyar ”kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
A munkaképes magyar nők alig 7 százaléka dolgozott félállásban a statisztikák szerint - ez jóval kevesebb, mint az uniós átlag. Pedig sokan dolgoznának a gyereknevelés mellett.
A nők aránytalanul rossz helyzetben vannak most a világ munkaerőpiacán.
Magyarországon 800 ezren dolgoznak távmunkában, 60 ezren pedig fizetés nélküli szabadságon vannak – derül ki a GKI friss kutatásából.
Erős elbocsátási hullám indult a tengerentúlon, miután életbe léptek a járvány miatti szigorú intézkedések.
