Pályázati pénzből fizetne Kistelek ingyenes lakhatást, bérkiegészítést, csak ne menjenek el a fiatalok a kisvárosból. Az önkormányzat és a helyi vállalkozások is milliárdokat kaptak az uniós forrásokból az elmúlt három évben.
Havi 300 ezer forintos fizetéssel, béren kívüli juttatásokkal, lakhatási és képzési támogatásokkal csábítaná vissza a külföldön dolgozó építőipari szakmunkásokat és mérnököket az építési vállalkozók szakszövetsége. Vannak, akik meg sem várták a programot, önszántukból hazajöttek, ők vannak kevesebben. A többség vagy a pénzért, vagy azért marad, mert nincs más választása. Közben nincs olyan ágazata az építőiparnak, ahol ne lenne munkaerőhiány.
Megtört a 2015 óta folyamatosan emelkedő trend, de ebben a kormány mozgósító erőfeszítései mellett a szezonalitás is szerepet játszhat.
Annyira alacsony a munkanélküliség, hogy már hónapok óta gyakorlatilag nem tud hova csökkenni.
Dupla annyian dolgoznak részmunkaidőben a Lidlben, az Aldiban vagy a Pennyben, mint a Tescóban, a Sparban vagy az Auchanban.
Az egy évvel korábbihoz képest nyolcezerrel lett kevesebb munkanélküli, a foglalkoztatási ráta hónapok óta gyakorlatilag nem mozdul.
Társadalmaink idővel bizonyára megtalálják azokat a tevékenységformákat, melyek a ma ismert munkaformákat felváltva hasznosnak minősülnek majd. De a szervezetek és a társadalmak lassan alkalmazkodnak az átfogó változásokhoz. Hozzászólás Scharle Ágota vitacikkéhez.
A kormánynak fontosabb, hogy megússza az uniós ellenőrzést, mint a külföldön munkát vállaló magyarok jogainak védelme.
A szakadék széléről indulva a kormány olyan gazdaságpolitikát hirdetett meg, ami egyszerre biztosította a növekedést és az egyensúlyt, így Magyarország 2010 után sikeresen tudott felzárkózni az Európai Unió átlagához – állítja szerzőnk, az MNB főközgazdásza, válaszolva a volt miniszterelnök minapi vitacikkére.
Összesítve az érdekeltségeit a hatodik legnagyobb foglalkoztató lehet Mészáros Lőrinc.
Az osztrák határ közelsége a megoldás.
Amíg szinte egész Európa csökkenti az állami alkalmazottak számát, nálunk egyre több ember dolgozik az államnak.
Rekord alacsony szinten van a munkanélküliség, az iskolázottságot nézve azonban jócskán le vagyunk maradva a sokat emlegetett V4-ekhez képest. Ez derül ki a KSH éves jelentéséből.
Az egykor agrárius Magyarországon már csak a foglalkoztatottak 5 százaléka (220 ezer személy) dolgozik a mezőgazdaságban. A családtagokkal együtt így durván fél-háromnegyed milliónyian élnek még napjainkban a föld műveléséből és állattartásból.
Több százezer 55 és 64 év közötti embernek nincs munkája ma Magyarországon, hiába a munkaerőhiány és hiába minden igyekezet, hogy elhelyezkedjenek. Menjenek világgá?
Jövőre már nyugdíjas-szövetkezeti tagság sem kell ahhoz, hogy egy idős dolgozhasson akár a korábbi munkahelyén, akár máshol. Ezzel a szövetkezetek lényegében lehúzhatják a rolót.
Sikeresen megoperálták a Nyíregyházi Állatpark hároméves afrikai elefántbikáját, a másfél órás beavatkozás során az állat begyulladt agyarát távolították el magyar és dél-afrikai állatorvosok.
Több szakmában, de évről évre egyre kevesebben dolgoznak közmunkásként Magyarországon. A kormány ugyanis radikálisan faragja létszámukat, és az utánuk járó állami támogatást is.
Soha nem volt még ilyen csekély a félelem a munkanélküliségtől, miközben az óriási munkaerőhiány lehet a gazdaság növekedésének fő akadálya.
A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója szerint "katasztrofális" hatást gyakorolna a brit gazdaságra, ha a brit EU-tagság megszűnése után a kormány adminisztratív korlátokkal, például vízumrendszer bevezetésével akadályozná az EU-munkavállalók nagy-britanniai letelepedését.
