szerző:
Balla Györgyi
Tetszett a cikk?

Jövőre már nyugdíjas-szövetkezeti tagság sem kell ahhoz, hogy egy idős dolgozhasson akár a korábbi munkahelyén, akár máshol. Ezzel a szövetkezetek lényegében lehúzhatják a rolót.

Nem úgy tekintünk a nyugdíjasokra, mint egy eltartott tömegre

– mondta Kósa Lajos azon a sajtótájékoztatón, amelyet Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével közösen tartott a nyugdíjasok foglalkoztatásáról. Azért különösen meglepő ezt egy fideszes politikustól hallani, mert éppen az Orbán-kormány volt az, amelyik évekig mindent elkövetett, hogy kiszorítsa a nyugdíjasokat a foglalkoztatásból. Csak néhány példa:

  • 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba mehetnek,
  • maximalizálták a nyugdíjkorhatárt el nem érő, de már ellátásban részesülők éves keresetét,
  • a közszférából kiszorították a 62 év feletti, de még aktív dolgozókat.

Csakhogy mára olyannyira égető lett a munkaerőhiány, hogy a közmunkások, a romák, a diákok és a gyesen lévő anyák mellett már a nyugdíjasokat is hadra fognák, a magánszférába terelnék vissza őket. Eddig nem sok sikerrel.

Első lépésben létrehozták a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeknek az öregségi nyugdíjasok lehetnek a tagjai, és azok, akik a Nők40 programban vettek részt, illetve átmeneti bányászjáradékot kapnak. Hiába hiányoznak az iskolákból a nyugdíjas tanárok, a kórházakból pedig az orvosok és a nővérek, velük nem számolhatnak a szövetkezetek, az oktatási és az egészségügyi intézmények ugyanis nem tudják visszaigényelni az áfát a nyugdíjas-szövetkezeteknek fizetendő szolgáltatási díjból. A munkáltató ugyanis nem bért fizet járulékokkal, hanem úgynevezett szolgáltatási díjat utal a szövetkezetnek, amely a pénz 70 százalékát osztja szét a tagok között.

Mérsékelt lelkesedés

A Fidesz arra számított, hogy tolongani fognak az idősek a nyugdíjas-szövetkezeteknél: Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke tavaly nyáron arról beszélt, hogy százezer nyugdíjast sikerülhet bevonni a munkába, majd később rátett még egy lapáttal: már 800 ezer újra dolgozót vizionált. Ehhez képest május végéig

  • 140 nyugdíjas-szövetkezet alakult,
  • nagyjából 30 ezer tagjuk van,
  • közülük 7 ezren dolgoztak eddig,
  • 1,7 milliárd forint bevételük volt.

A hvg.hu kérdésére, hogy csalódott-e a gyér eredmény miatt, Kósa Lajos úgy válaszolt, cseppet sem elégedetlen. Azt mondta, a 800 ezres szám csak egy becslés volt. Egy kutatásban, amelyet módszertani pontatlanság miatt nem hoztak nyilvánosságra, ennyien jelezték, hogy ha lenne rá lehetőségük, szívesen járnának dolgozni. Majd azzal vágta ki magát, "jön a nyár, ilyenkor megugrik a diákmunkások száma, a vendéglátás és az idegenforgalom felszívhatja a nyugdíjasokat is".

Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok.A tájékoztató fórumsorozat állomása.
Fülöp Máté

Hová tűnt Lenke néni?

"Ásatásokon és a helyi televízióban is dolgoznak nyugdíjasok" – nyilatkozta az atv.hu-nak Kiss Gábor, a Harmadik Kor Nyugdíjas Szövetkezet Igazgató Tanácsának elnöke. Egy másik nyugdíjas-szövetkezet, a Nyugodt Erő Közérdedű Nyugdíjas Szövetkezet budapesti irodavezetője, Heller András a hvg.hu-nak azt mondta, ők kabinosnak, takarítónak, újságárusnak, jegypénztárosnak és bolti eladónak közvetítették ki az időseket. Valamivel több, mint ötszázan fordultak meg a budapesti, a szegedi és a pécsi irodában összesen, az érdeklődők nagyjából fele helyezkedett el.

"Van, aki az egészségügyi szűrésen nem felelt meg" – indokolta az alacsony számokat Heller András, hozzátéve, "sok idős abból indul ki, hogy mennyit szeretne keresni, nem azt nézi, hogy mennyit bír".

Azok látnak fantáziát a nyugdíjas-szövetkezetekben, akiknek alacsony a nyugdíja, átlagosan 70 és 100 ezer forint közötti. Heller András tapasztalata az, hogy az idősek ugyanannyit szeretnének keresni, mint amennyi a nyugdíjuk. Most óránként átlagosan 800 forintot fizetnek nekik, néha előfordul 1000 forint is, de ez az összeg már kiugrónak számít. Ráadásul több cég ódzkodik őket alkalmazni, attól tart ugyanis, hogy a nyugdíjasok lassan dolgoznak, és munka közben rosszul lesznek.

Ahol dolgozom, kiszolgáltatott, megtűrt személyként kezelnek bennünket! Nem veszik észre, hogy kiürült az ország! És nincs utánunk senki! Ha mi elmegyünk, a nagy zéró teszi a dolgot!

– írta egy idős asszony, aki könnyű fizikai munkát végez egy gyárban. Azt kérte, nevét ne írjuk le. 90 ezer forint a nyugdíja, nagyjából ennyit keres az üzemben is, 6 óra munkával. "Nem szeretnék otthon maradni, meg hát a pénz miatt is megyek" – indokolta, hogy közel a 70-hez miért döntött úgy, dolgozik.

Túry Gergely

Már a nyugdíjas-szövetkezetek sem kellenek?

Ma Magyarországon a havi nettó átlagkereset 2018-ban 203 ezer forint körül alakult, az átlagnyugdíj ennek nagyjából a 60 százaléka. A Publicus Intézet felmérése szerint a magyar nyugdíjasok 53 százaléka nem, vagy csak komoly lemondások árán tud megélni a nyugdíjából. Mégis az államkincstár adatai szerint a 2,7 millió magyar nyugdíjasból mindössze 164 ezer dolgozik. Az aktivitási ráta a 64 évnél idősebbek között 2,4 százalék, míg Németországban 11.

A jövő évi adótörvény-tervezet szerint a munkáltatóknak 2019. január 1-jétől nem kellene

  • sem szociális hozzájárulási adót,
  • sem szakképzési hozzájárulást

fizetniük.

Ezzel gyakorlatilag lenullázza a kormány a nyugdíjas-szövetkezeteknek adott adóelőnyt, lényegében ugyanis minden akadály elhárul a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása elől, ehhez már nyugdíjas-szövetkezetek sem kellenek. Kivéve a közszférát, ott marad a korlátozás, továbbra is választani kell: munkabér vagy nyugdíj. Az egészségügyben viszont fellélegezhetnek, maradhatnak a kórházakban a nyugdíjas korú orvosok és nővérek.

A jövő évi költségvetés tervezetében 45 milliárd forintot különítettek el a továbbdolgozó idősek fizetésére. Hiába kérdeztük Kósa Lajost, mire alapozták, hogy ennyi pénz elég lesz, nem tudta megmondani. Ahogyan azt sem, hányan maradnának a munkahelyükön tovább. A nyugdíjas-szövetkezetek mellett viszont továbbra is kitart. "Abszolút hungarikumok" – érvelt, mellettük szól, hogy a tagok rugalmasabban tudnak dolgozni, mint munkavállalóként, dönthetnek a saját bérükről, az osztalékukról, és arról, hogy ki vezesse a szövetkezetet. Arra a kérdésre, hogy miért éri meg a cégeknek szövetkezettel szerződni, ha az időközben nyugdíjba ment kollégát is továbbalkalmazhatják, Kósa úgy felelt, a szövetkezeti tagság kevesebb adminisztrációval jár.

Fülöp Máté

Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is igyekezett meggyőzni legutóbbi találkozójukon. A tárgyalás után Parragh László úgy nyilatkozott, "nem tagadom, volt vita köztünk a kérdésben". A kamara elnöke korábban is kikelt már a nyugdíjas-szövetkezetek létjogosultsága ellen: a Népszavának adott interjújában azt mondta, felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni. Most a hvg.hu kérdésére óvatosabban nyilatkozott, azt állította, hogy a nyugdíjas-szövetkezetekhez "senki nem akar nyúlni".

Angyal József adószakértő viszont úgy látja, a tervezett változások okafogyottá tehetik a nyugdíjas-szövetkezeteket. Azt is kifogásolja, hogy a nyugdíj melletti munka támogatása kizárólag a munkaképes nyugdíjasokat segítené. A beteg, ápolásra szorulók helyzetét nem oldaná meg. Szerinte nem munka-, hanem tudásalapú társadalomra volna szükség. "A teljes foglalkoztatás úgy valósul meg, hogy az aktív munkavállalók külfödre mennek, maradnak itt a minimálbéren élők, a nyugdíjasok. Ők valójában már csak a munkaalapú társadalom építésére képesek" – tette hozzá.

Egységben az erő?

"Ez még csak egy tervezet" – reagált a kormány adóelképzeléseire az egyik nyugdíjas-szövetkezet elnöke, aki attól tart, hogy nem őket, hanem a továbbfoglalkoztatást választják majd az idősek. "A legtöbb szövetkezetet nem nagytőkés hívta életre, sokat költöttünk hirdetésre, toborzásra, nagy érvágás lenne, ha be kellene zárnunk" – mondta. Másik 19 szövetkezeti vezetőtársával együtt szeretné látni, hogy megtérül a befektetésük, ezért úgy döntöttek, érdekvédelmi szövetséget alakítanak. Van már egy, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége, amelyről azt tartják, inkább lobbitársaság, a nagyobb szövetkezetek hozták létre azzal a céllal, hogy a nagyobb vállalatokkal szerződjenek. Ellenben ők a kispénzű szövetkezeteknek nyújtanának jogi, gazdasági segítséget, és szeretnék elérni, hogy inkább ők tegyenek szakmai ajánlásokat a kormánynak, nem pedig fordítva.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!