2024. szeptember. 29. 07:30 Gazdaság

A 24 éven alattiakat és a 60 éven fölöttieket kellene munkába állítani, hogy annyi dolgozó magyar maradjon 2030-ra, mint most

Szomorú jövőkép: 300 ezerrel kevesebb magyar lesz munkaképes korú hat év múlva, mint idén. Ahhoz, hogy a dolgozók száma ne csökkenjen, az összes korcsoportban az EU legszűkebb élbolyába kell, hogy kerüljön a magyar foglalkoztatási arány, csakhogy immár csak a 24 év alattiaknál és a 60-on felülieknél lehetne érdemi növekedést elérni.

Fogy a magyar, és ez nemcsak egy hosszú távú demográfiai probléma, hanem már most lehet érezni, hogy nincs elég ember, aki dolgozzon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében külön vizsgálatot szánt arra, hogy megnézze, milyen következményei lesznek annak, hogy egyre kevesebben vannak munkaképes korban, és mit lehetne tenni ez ellen.

Ritka rossz demográfiai adat jött: ezerrel kevesebb gyerek született Magyarországon augusztusban, mint egy éve
Amióta vezetik a demográfiai statisztikát, most először látunk olyat, hogy 80 ezer gyerek sem született az elmúlt 12 hónapban.

A jegybanki stáb úgy számol, hogy 2030-ig közel 300 ezer fővel csökkenhet a munkaképes korú, azaz 15 és 74 év közötti népesség. A problémát tovább súlyosbítja az, hogy a munkában legaktívabb, 25–54 év közti csoport létszáma csökken a leginkább, míg az 55-74 év közöttieké valószínűleg még nő is, ahogy a most korai ötvenesek ide kerülnek át.

A jegybank elemzése úgy számol: ha a magyar foglalkoztatottsági arány az EU-átlag körül alakul, akkor 2030-ban kevesebben fognak dolgozni, mint most, hiszen akkor már jóval kevesebb ember lesz aktív korú. Akkor, és csakis akkor nőhet a foglalkoztatottság, akár 200-250 ezer fővel is, ha minden egyes korosztályban az EU első öt helyezettje között lesz a magyar aktivitási ráta.

Az aktivitási arány korcsoportonként

MNB

Ezzel most a 30 és 59 év közötti korosztályban nincs is gond, ott az EU első tíz helyezettje között van a magyar arány, ezen belül a 40-54 év közöttieknél az unió első öt helyezettje között tartunk. Kevesebb 15-24 év közti, valamint 60 éven fölötti dolgozik viszont, márpedig akkor lehet csak fenntartani vagy akár növelni a munkában lévő magyarok számát, ha sok 24 éven alatti fiatalt vonnak be a munkába, vagy 60, netán 65 évnél idősebbeket tartanak még ott.

MNB: Már az is túlzó álom a magyar gazdaságról, ami pár hónapja még vészforgatókönyvnek tűnt
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből.

Ám ez sem old meg mindent, legfeljebb 2030-ig. Az a probléma, hogy sokkal többen vonulnak nyugdíjba (illetve halnak meg), mint ahány fiatal elkezd dolgozni, csak ideig-óráig orvosolható azzal, hogy a nyugdíj vagy a továbbtanulás helyett munkába küldenek sok embert.

Úgyhogy az MNB is arra jutott: mivel a demográfiai korlátok miatt a gazdasági felzárkózásunkat nem lehet csak arra alapozni, hogy majd egyre több magyar fog dolgozni, a munka termelékenységét kell növelni ahhoz, hogy kevesebb emberrel is jobban teljesítsen a gazdaság.