"A magyar emberek nyitottabbak annál, mint ahogy meg vannak szólítva"
Nincsenek könnyű helyzetben a fogyatékossággal élő emberek, ha a nyílt munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni Magyarországon, pedig a cégeknek megérné alkalmazni őket, és nyitottak is lennének rá. A Skilly nemcsak összekötni segít a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a potenciális munkáltatókkal, hanem készségeik fejlesztésében is támogatja.
Hiába lenne állami feladat, hogy senkit ne érjen diszkrimináció a fogyatékossága miatt, ez nemcsak Magyarországon, hanem a nyugati országokban is kihívást jelent – véli Pásztor Sára, a Skilly alapító-ügyvezetője. A Skillynek társadalmi vállalkozásként célja, hogy egyénileg erősítse a fogyatékossággal élő embereket, hogy versenyképesebbé váljanak és be tudjanak illeszkedni a nyílt munkaerőpiacra.
Sára eredetileg gyógypedagógus és kognitív idegtudományi kutató, korábban fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozott. Véleménye szerint nehéz időszak a megváltozott munkaképességű (mmk) emberek számára, amikor kikerülnek az iskolából és ott találják magukat a munkaerőpiac küszöbén. A Skilly erre az időszakra kínál megoldást, ha már az állam tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után ezen a területen.
Az a célunk, hogy új tartalommal töltsük meg a fogyatékossággal élő emberekről alkotott képet, hogy őket magasabbra tudjuk pozicionálni a társadalomban, mint ahol jelenleg vannak
– magyarázza az ügyvezető a Skilly küldetését. Az alapítvány tevékenysége három részre osztható: a Karrier Akadémia képzéseket és workshopokat kínál az mmk embereknek, hogy saját erősségeikre építve tudjanak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Együttműködnek különböző cégekkel is, partnereiket nemcsak hozzájuk jól illeszkedő munkavállalókkal kötik össze, de segítenek nekik abban is, hogy befogadó és inkluzív munkahellyé válhassanak, amely már részben a szemléletformáláshoz tartozik, ez a tevékenységük harmadik pillére.
Arra törekszünk, hogy akik részt vesznek a programjainkban, azok megtalálják a saját erősségeiket, és erre építve tudjanak kommunikálni saját magukról
– erről már a Karrier Akadémia vezetője, Molnár Zóra szociálpszichológus és közpolitikai szakértő beszélt nekünk. Az akadémia keretei között számos szakmai képzés várja a résztvevőket, legyen szó szoftvertesztelésről, projektmenedzsmentről és adatelemzésről vagy pénzügyi adminisztrációról. Emellett soft skills tréningek is segítenek az érintetteknek hasznos munkaerőpiaci készségek elsajátításában, legyen szó akár kommunikációról, vagy épp az önéletrajzuk elkészítésében nyújtott támogatásról. A Skilly ugyanakkor nem puszta munkaerő-közvetítőként működik.
Mi kínálunk számukra egy választékot, és ők abból ki tudják választani, hogy számukra mik a leghasznosabb programok
– mutatja be a Karrier Akadémia szellemiségét Zóra, aki arra is nagyon büszke, ha valaki valaki tőlük függetlenül, de a náluk elsajátított készségekkel talál magának munkát. A Skilly egyéni mentorokat is biztosít azoknak, akik részt vesznek a Karrier Akadémia által nyújtott képzésekben, akik nem csak az elhelyezkedésben segítenek nekik, hanem szükség esetén az új munkahelyre történő beilleszkedésben is.
Az akadémia működését a partnercégek is támogatják, akár anyagilag, akár szakmai tudásukkal, az egyik képzés mögött például a Trax nemzetközi szoftvercég áll, egyik legrégebbi partnerük pedig a Prezi, akik a korábbi szakmai képzések támogatása után idén az angol nyelv oktatásába kapcsolódtak be. Vannak olyan vállalatok is, akik üzletileg kapcsolódnak a Skillyhez, és a munkaerő felvételéhez kötődő szolgáltatást vesznek tőlük, de nem példa nélküli, hogy egy vásárlóból később stratégiai partner váljon, vagy épp fordítva.
Sára szerint sok minden ösztönözheti a cégeket arra, hogy együttműködjenek velük, lehet ez a vállalatok CSR-jának vagy ESG-jének része, utóbbiban egyre nagyobb hangsúly kerül az S betű mögött rejlő társadalmi fenntarthatóságra, a Skilly tevékenysége pedig jól beleillik ebbe az irányvonalba.
Nem elhanyagolható a gazdasági ösztönző sem: a 25 fő feletti cégeknek rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, ha munkavállalóik legalább 5 százaléka nem megváltozott munkaképességű – ez főleg egy több ezer fős multinacionális vállalkozásoknál fontos, hiszen az összeg annyiszor 2 401 200 forint, amennyivel elmarad a kvótától az mmk munkavállalók száma.
Ennek ellenére nemcsak a multiknál van igény fogyatékossággal élő alkalmazottakra. Sőt, Sára szerint a kis- és középvállalatok (kkv-k) gyakran rugalmasabbak, amikor egy speciális igényű munkavállaló beilleszkedéséről van szó. Egy nagy cégnél több időbe és erőforrásba telik akadálymentessé tenni egy-egy folyamatot, egy kisvállalkozás azonban könnyebben alkalmazkodik. Ebből pedig profitálhatnak is: a diverz csapatok jobb problémamegoldókká válnak, a kreativitást és az empátiát pedig a munka más területeire is magukkal viszik.
A cégek számára ugyanakkor kihívást jelent megfelelő mmk munkaerőt találni, hiszen a fogyatékossággal élő emberek rendszerszintű hátrányból indulnak, például nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel vagy nyelvtudással, mert az oktatási rendszer nem adott erre lehetőséget számukra.
Láthatatlan emberek, láthatatlan munka
A fogyatékossággal élő emberek egyszerűen nem látható részei a közösségnek, miközben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) statisztikái szerint a társadalom 16 százalékának van valamilyen speciális igénye.
Ha elmegyek külföldre, egy fél nap alatt több fogyatékossággal élő emberrel találkozom, mint itthon akár egy hét alatt
– számol be tapasztalatairól Zóra, aki kerekesszéket használó emberként maga is első kézből tapasztalja, hogy nemcsak az akadálymentes hely kevés Magyarországon, hanem az ezzel kapcsolatos információ is. Sok pluszerőfeszítést jelent számára az a láthatatlan munka, amely azzal jár, hogy kiderítse, hogy akadálymentes-e egy adott rendezvény, amelyre kilátogatna. E szempontból látványos lemaradás tapasztalható itthon Nyugat-Európához képest, ahol figyelnek nemcsak magára az akadálymentességre, hanem az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra is.
Hasonló tapasztalatai vannak Arnóth Katának, aki érettségi után költözött Angliába, majd onnan hazatérve, családi vállalkozásuk mellé keresett magának munkát. A Remote Assistant nevű cégnél helyezkedett el, mellyel a Skilly kapcsolta össze, virtuális asszisztensként dolgozik.
Egész gyerekkoromban az volt, hogy a szülők vagy a szakemberek képviselnek, de én nem szólok bele. Itt viszont már mi is megszólalhatunk
– mesél pozitív tapasztalatairól Kata, aki megváltozott munkaképességű édesanyaként különösen nehéz helyzetben van a munkaerőpiacon. A Skillyt egy ismerőse ajánlotta neki, és végül sikerült is olyan állást találnia, amellyel több lábon állhat.
Kata tapasztalatai szerint Angliában nyitottabb a társadalom, és nagyobb a sokszínűség, mint itthon. Az ő szemében az is növelte a Skilly hitelességét, hogy az alapítvány maga is befogadó munkahelyként működik.
A munkahelyek szerepe túlmutat azon, hogy fogyatékossággal élő embereket alkalmaznak: a munka el tudja indítani az akadálymentességi folyamatot, hiszen az mmk munkavállalók így fizetést kapnak, amelyet el tudnak költeni. Ha egy kávézónak lesz egy rendszeresen ott fogyasztó kerekesszékes vendége, rögtön érdekeltté válnak abban, hogy akadálymentessé tegyék a helyiséget.
Ugyanakkor az elhelyezkedés nemcsak attól függ, hogy az adott munkahely akadálymentes-e: a megfelelő lakhatási körülmények kialakítása is gyakran kihívást jelent az mmk munkavállaló számára, és ha talál is munkát, oda el is kell jutnia valahogy. A tömegközlekedés itthon még nagyon messze van attól, hogy akadálymentes legyen, ahol ehhez adottak is a feltételek, ott is sokkal körülményesebb megoldásokkal találkozunk, mint az indokolt lenne.
Jó példa erre az, hogy ha valaki kerekesszékkel szeretne utazni a MÁV valamelyik járatán, azt 36 órával előre jeleznie kell. Ez nem csak több napos tervezést igényel az érintettektől, de azt sem engedhetik meg maguknak, hogy eggyel korábbi vagy későbbi vonattal menjenek. Ráadásul mind a vonatok, mind a buszok esetében körülményes folyamat minden alkalommal leengedni, majd újra összehajtogatni a rámpát, amely a többi utasban is frusztrációt okoz.
A tömegközlekedés így olyan életszerűtlen és kellemetlen tapasztalat sok kerekesszékes számára, hogy sokan inkább kerülik ezeket a járatokat. Ha minden nap felszállna a vonatra két kerekesszékes utas, akkor mindenkinek természetes lenne, hogy le kell engedni a rámpát. De a megoldást végső soron az jelentené, ha eleve olyan tömegközlekedési eszközök lennének, amelyeket segítség nélkül is igénybe tudnak venni a fogyatékossággal élő emberek.
Az egyének nyitottabbak, mint az állam
Jelenleg azonban még csak az erre utaló szándék sem látszik a döntéshozókon, az állami kommunikáció szintjén egyáltalán nem jelenik meg a sokszínűség, mint érték. Ugyanakkor a politikai üzenetek hangvételének ellenére egyéni szinten továbbra is toleráns a magyar társadalom.
Az emberek a magyar társadalomban nyitottak és befogadóak ahhoz képest, mint ahogy ők meg vannak szólítva”
– véli Sára, aki szerint a Z generációs munkavállalók számára egyébként is fontosabbak a fenntarthatóság felé mutató értékek, a cégek pedig nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják ezt. Azt viszont nem tartja előremutatónak, ahogy a főpolgármesteri vitában előkerült az akadálymentesség kérdése (Vitézy Dávid azzal támadta Karácsony Gergelyt, hogy ígérete ellenére nem tette akadálymentessé az összes budapesti közintézményt), szerinte ez az ügy nem konstruktív kihasználása.
A középületek akadálymentessé tételéhez forrásra és döntéshozói szándékra van szükség, de ha ezek rendelkezésre állnak, akkor viszonylag gyorsan kivitelezhető. De nemcsak itt lehetne elkezdeni a társadalmi szemléletváltást, hanem felmenő rendszerben, akár már az óvodától. Ma az óvónők alig tanulnak arról, hogy hogyan kell egy fogyatékossággal élő gyermeket integrálni egy óvodai csoportba. A speciális igényű gyerekek sokszor kényszerből szegregálódnak, hiszen az intézmények nagy része nem akadálymentes, így csak ott tudnak bekapcsolódni az oktatásba, ahol adottak a körülmények. Így elméletben hiába választhatnak szabadon intézményt a szülők, a fizikai adottságok korlátozzák ezt a gyakorlatban, kevés intézmény akadálymentes és inkluzív – magyarázza Zóra.
Vannak ugyanakkor pozitív változások is: a digitalizáció egyértelműen könnyebbé tette a megváltozott munkaképességűek életét. Katának hallássérültként a kommunikáció fontos része a szájról olvasás, az, hogy már nem csak telefonon tud időpontot foglalni, hanem akár e-mailben vagy üzenetben, megkönnyítette számára a mindennapokat. A digitális eszközök térnyerése mellett pedig a Covid-járvány pozitív hozadéka, a home office elterjedése is segítette a fogyatékossággal élő munkába állását, hiszen társadalmilag sokkal elfogadottabb lett, ha valaki csak heti 1-2 napot tölt a munkahelyén, a többi napon pedig otthonról végzi a feladatát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
