Az eddigi kettő helyett négy hónapig lehet majd kivenni az apasági szabadságot
Nem a szabadnapok száma nő, hanem a tíznapos apasági szabadságot lehet majd két hónap helyett négy hónapon belül kivenni, azaz az apasági szabadság időzítésében lesz nagyobb a rugalmasság.
hvg.hu
Kedden kerül a parlament elé az új foglalkoztatási törvénycsomag, amely duplájára, a jelenlegi két hónapról négyre emelné az apasági szabadság kivételének időkeretét – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A 2023-tól hatályos apasági szabadságot érintő módosításokkal már korábban megkétszereződött, ötről tíz napra nőtt az apasági szabadnapok száma, így az édesapák több időt tölthetnek újszülött gyermekükkel. A mostani törvénymódosítási javaslat célja, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson az apasági szabadság időzítésében.
Jelenleg minimum két hónap áll rendelkezésre az apasági szabadság igénybevételére a gyermek születését követően, de ez az időtartam számos esetben nem elég a szabadság megfelelő kihasználásához. Többek között a koraszülöttségből vagy más okból több hónapos kórházi kezelést igénylő újszülöttek esetében, vagy az apaság bírósági elismerésének elhúzódása miatt. A tervezett törvényjavaslat minden édesapa számára nagyobb teret engedne, hogy az apasági szabadságát akkor vehesse igénybe, amikor arra valóban szüksége van.
A fizetett apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben lehet kivenni, amelyhez az állam is hozzájárul: a munkáltatók visszaigényelhetik az apasági szabadság első öt napjának díját és annak közterheit.
Az NGM közleménye szerint a törvénymódosítási javaslat emellett tisztázná a készenléti munkakörrel kapcsolatos jogi aggályokat, valamint tartalmaz egy, a választáson való részvétel elősegítését célzó módosítást, továbbá technikai finomításokat javasol a munkavédelmi törvény és a bérpótlék szabályozásában.
Nézhetjük akár a béremelkedés eddigi ütemét vagy a kormány hajlandóságát a közalkalmazottak bérének emelésére, kétséges, hogy három év múlva elérjük az Orbán-kormány által belengetett egymilliós átlagbért – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. Az elemzők szerint a forint árfolyamának romlásával és az inflációval is csak részben sikerülhet a terv.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.