Felhők után rohanva megörökíteni Micimackót: Kiss-Kuntler Árpád rendhagyó portréi

Már a fotóalbum címe is dupla fenekű. A példaképek egybeírva követésre méltó személyiségeket takar (pontosabban: villant fel). Külön szavakban, könyvcímként az eredeti jelentés némiképp bővül: egy nagyobb igazság kimondását példák sorával alátámasztó értelmezést is kap.

A fotográfus, Kiss-Kuntler Árpád (KKÁ) – kollégánk, barátunk a HVG-nél – az utóbbira tette a hangsúlyt. Hommage à… alcímű kötetébe 78 alkotónak, tudósnak és más elmésznek a portréját gyűjtötte egybe, fotográfus esetében – több szempontból is – szokatlan módon. Hisz nem őket fényképezte le (a Grimm testvéreket, Beethovent vagy Mikszáth Kálmánt amúgy is lehetetlen lett volna), hanem a megismert életművük ihletésére született (meg)látomásait örökítette meg. Mindezeket még megfejelte egy-egy – a választottjaitól kikölcsönzött – gondolatforgató citátummal.

De lehet-e – adódik a kérdés – egy embernek 78 példaképe?

(Arról már nem is beszélve, hogy a múlt heti, a fővárosi Kolta Galériában rendezett tárlatmegnyitóval párosított könyvbemutatón az is elhangzott, hogy KKÁ képzeletbeli fiókjában, fejében további 100-120 – a laudáló Kincses Károly fotótörténész telitalálatos szavaival – „ismert vagy ismerdmeg személyiség” képmása formálódik.)

Kiss-Kuntler Árpád kiállítása megnyitóján

Lakos Gábor

A választ az igazi főcím helyett az alcím adja meg: KKÁ tiszteletadása, főhajtása mindazok előtt, akiknek közvetve, közvetlenül sokat köszönhet. Mert hát a Példa képek leginkább a hetvenhez közeledő fotográfus önvallomása arról, kik voltak azok a „valakik”, akik így-úgy hatottak eddigi életére, szellemi, szakmai választásaira, művészi útjára.

A feltárulkozás albuma azonban nem könnyen adja meg magát, jelzi az előszóíró Kincses, merthogy „sok titkos fiókkal bíró, mint a rejtekszekrény, többolvasatú, mint egy jó regény”.